Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

xiv Tartalommutató. • • Lap XXX. FEJEZET. Eljárás nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmény esetében. Bpn. 37. §. 10.1. Sajtó útján elkövetett rágalmazás esetében az esküdtekhez intézett fő-ténykérdésbe magát a vád tárgyává tett sajtóközlemény szövegét nem kell felvenni, a sajtóközleményt a vádiratban megjelölt szavakra való utalással csupán meg kell említeni ÍBpn. 37. §.)..._ _ „ 1 _ _ L ~ - ~ IS 1870: XVIII. tc. A legfőbb állami számvevőszékről. 37. I. Törvényeink a legfőbb számvevőszéki alelnökre nem ruházzák reá azokat a kivételes közjogi jogosítványokat, amelyek a legfőbb számvevőszéki elnök állásának közjogi tulajdonságai. Ehhez képest az elnök helyettesítésében működő alelnök hivatali bűncselekményei nem tartoznak a kivételes parlamenti bíróság hatáskörébe. — II. A legfőbb számvevőszék törvényes elnökének alkotmányos feladatai körébe nem eső — tehát közjogi minőségétől függetlenül elkövetett — bűncselekményei köztörvény alatt állanak „ _ 87 1890:11. és 1895:XL1. tcikkek. A védjegyekről. 1. Külföldi kereskedő, iparos vagy termelő neve, cége, címere, üzleti elnevezése a jogosulatlan használattal szemben épen oly oltalomban részesül, mint a belföldié, feltéve, hogy a magyar állam a külföldi honos államával erre vonatkozólag szerződési vagy viszonossági viszonyban áll. Minthogy mind a magyar állam, mind Nagybritannia tagja az ipari tulajdon védelmére alakult Uniónsk — amely az 1913 : VIII. tcikkbe van iktatva —, az angol alattvalókat a kereskedelmi névre nézve ugyanazokat az előnyöket élvezi, amelyeket az idevonatkozó törvények magyar honosnak biztosítanak T „ _ 1 1897: XXXIV. tcikk. A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről. (Bp. Élt.) 39. A hatáskört megállapító törvényes rendelkezések a bűncselekményeket csupán törvényes megnevezésök szerint sorolják elő, azonban nem tesznek különbséget befejezett és megkísérelt bűncselekmény, továbbá tettesség és részesség között; ehhez képest a most említett elkövetési fokozatok mindegyike egy és ugyanabba a bírói hatáskörbe tartozik „_ „_ 93 43. A Bp. Élt. 20. §-ában meghatározott vétségnek nem tényálladéki eleme az, hogy a közleménynek minden adata a tényleges valóságnak is megfeleljen. Elítélés, mikor a közlemény arról adott hirt, hogy a bírói tisztet teljesített esküdtek közül ki szavazott a vádlott bűnössége mellett és ki ellene 102