Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

106 /lüntetőjogi Döntvénytár. 45 /. Az a körülmény, hogy a vádlott ugyanazon egy sértett és ugyanazon egy érdek ellen irányuló több bűncselekmény elkövetését előre elhatározza, még nem hozza létre a cselekményegységet képező folytatólagosságot; folytatótagosság csak akkor áll elő, ha oly részcselekmények forognak fenn, amelyek az akarategység és a folytatólagosan egymásba kapcsolódó cselekvőség révén jogi és természetes egységet alkotnak és ehhez képest egyetlen összeredmény t létesítenek. — //. Halmazat állapíttatott meg, mikor a vádlott megkísérelte a betöréses lopást, majd egy nappal később előrelátóbb tervezéssel és megfelelőbb eszközökkel sikerült a tervbe vett lopást elkövetnie. (Kúria 19Ü0 márc. 16, B I. 424/1920. sz. A m. kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A másodbíróság ítélete ellen a köz\édő mind a két vádlott érdekében közelebbi indokolás nélkül, de az előző védelmi előterjesztések szerint nyilván azért, mert folytatólagosság helyett anyagi halmazat állapíttatott meg, a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján jelentettek be semmisségi panaszt. A panasz alaptalan. A védelem ugyanis az adóbíróságoknak ide vonatkozó érvelésével szemben azt vitatja, hogy a vádbeíi két bűncselekmény elkövetésénél a vádlottak részéről meg volt az akarati egység, vagyis utóbbiak már az első cselekmény elkövetése előtt határozták volt el, hogy a szóban forgó felszerelési tárgyakat minden áron elviszik és illetve már kezdettől fogva elhatározták mind a két bűncselekmény elkövetését. Ez az akarati egység pedig a védelem szerint megadja a cselekményegységet, mely a vádlottak vádbeli összcselekvőségét egy folytatólagos bűncselekménybe olvasztja bele. miért is az adott esetben anyagi halmazatról szó sem lehet. Ez az érvelés azonban téves. Mert az a körülmény, hogy valamely vádlott bizonyos számú bűncselekmény elkövetését előre elhatározza, bár eme cselekmények ugyanazon egy sértett és ugyanazon egy érdek ellen irá-