Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 13. kötet (Budapest, 1921)

Büntetőjogi Döntvény táv. 105 tény sem állapíttatott meg, mely akár önmagában, akár az alapítélet ténymegállapításával kapcsolatosan a történelmi igazság szempontjából nóvumnak volna tekinthető ; akkor az anyagi tőrvény téves alkalmazása címén bejelentett semmisségi panaszt — mint amely vagy a bizonyítást támadja meg, vagy azt célozza, hogy az alapperben jogé ősen megállapított tényállás minden ténybeli no\um nélkül újra anyagjogi felülvizsgálat alá vétessék — a törvény kizárja. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az újrafelvétellel a vádlott azérl élt. mert azt kívánta megállapíttatni, hogy a lopott dolgok szerzési módjáról tudomása nem volt. Igaz, hogy a szándék mint benső, szubjektív pszichikai tényálladéki elem a tényekből való következtetés útján állapíttatik meg, míg a bűncselekményeknek fizikai elemeinek közveilenül azoknak a fizikai létezése vagy nem létezése tárgyában dönt a bíróság. Ez azonban az újrafelvétel s revízió szempontjából közömbös, mert mindkét esetben az új tények alapján dönt a revizionális bíróság a subsumtio kérdésében. A külömbség a két jellegű ténválladéknál csak az. hogy a fizikai elemre más tényekből következtetünk, míg a fizikai elemnél közvetlenül a fizikai elem létezése vag\ nem létezése a ténymegállapítás tárgya. Fizikai elemnél tehát a Kúria újrafelvételi eljárás során a subsumtiót csak akkor vizsgálhatja felül a törvény értelmében, ha az alapperben megállapított ama tényekkel szemben, melyekből a dólusra következtetés történt, az újított perben más új tények állapíttattak meg. Miután azonban jelen esetben a dólusra utaló konkludens tények az újrafelvételi eljárás folyamán hozott alsófokú ítéletekkel hatálvban fenntartatlak s oly új tények nem állapíttattak meg. melyek alapján más jellegű pszichikai következtetés volna levonható, erre tekintettel nyilvánvaló, hogy az anyagjogi revíziónak perjogi alapja, vagyis a történelmi, ténybeli nóvum hiányzik s így a perorvosíat eme része i«; nyilván a bizonyítás kérdését támadja meg. Mindezeknél fogva a semmisségi panaszt mint az adott esetben törvényben kizárt perorvoslatot a Bp. 434. §. harmadik bekezdése értelmében visszautasítani kellett. = Visszautasíttatolt az amiatt bejelentett semmisséi-'i panasz, hogy a vádlóit nem bűnös; ugyanis az alapperben hozott ítélet hatályában fenntartatott: BDtdr VI. Kid. Ha az alsófokú bíróságok az alapperben hozott ítéletet hatályában fenntartották, nincs az újított perben hozott ítéletnek oly tartalma, amelyben anyagi semmisségi ok volna felismerhető: BDtár VII. 141.