Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. létnek fellebbezéssel megtámadott intézkedésére szorítkozik; hivatalból pedig a netalán fennforgó semmisségi okok a Bp. 385. §-ának utolsó bekezdése szerint csak akkor veendők figyelembe, ha a vádlott sérelmére szolgáltak. Ámde a jelen esetben az elsőbírósági ítélet csak a vádlott és védője által a vádlott javára volt fellebbezve; nyilvánvaló tehát, hogy a kir. törvényszék a törvényt megsértette, midőn az elsőbíróság ítéletét a vádlott terhére változtatta meg. Ezeknélfogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig a másodfokú ítéletnek perorvoslattal megtámadott részét hatályon kívül helyezni és a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdése értelmében .a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. 11. A sértett a tulajdonát tevő ingók kiadása vagy <az ingók felszámított ellenértéke iránt indított polgári pert a vádlott ellen; a bíróság a vádlottat a kereset értelmében marasztalta. A vádlottnak az a cselekménye, hogy a sértett tulajdonát tevő ingókat jogtalanul elidegenítette, kimeríti a sikkasztás bűncselekményének tényálladékát és a bűnösség megállapítása szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a sértett a polgári perben vagylagos marasztalási kérelmet terjesztett elő. (Kúria 1917 dec. 4. B III. 4440. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsófokú bíróság ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján megsemmisíti, a vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 355. §-ába ütköző, a 356. §. szerint—a Btk. 92. §-a alkalmazása folytán a 20. §. rendelkezéséhez képest — minősülő sikkasztás vétségében amiatt, mert a L. Józseftől 1911 évben meghatározott rendeltetéssel átvett 7500 ív papírt 254 K 63 f értékben 1911 nov. 6 tói 1914 márc. 18-ig eltelt időközben, naptárilag meg nem határozható időben jogtalanul eltulajdonította . . . Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a sértett a Bp. 385. ;§-áuak 1. a) pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt a vádlott felmentése miatt.