Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. zolvány: közokirat. Az ily igazolvány közokirat jellegén nem változtat az, ha eredeti aláírás helyett többszörözés útján készült aláírással van ellátva. (Kúria 1917 dec 4. B III. 4862. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a vádlottak és a védők a Bp. 385. §-ának l. a) pontja alapján semmisségi panasszal éltek azért, mert a vádlottak nem tudták, mikép a szállítási iga­zolványok hamisak; a hamisítványokat büntetőjogi értelemben nem használták; ezek a hamisítványok nem közokiratok; jog­sérelem senkire nem háramolhatott, tehát bűncselekmény nem torog íenn; de ha fenn is forog, büntetésük kiszabásánál a Btk. 92. §-át az alsóbíróságok tévesen mellőzték. A panaszok alaptalanok. Az alsóbíróságok azt fogadták el valónak, hogy G. vád­lott Ausztriába terményt és más cikket akart szállítani, amihez neki az Országos Gazdasági Bizottság által kiállított igazolvá­nyokra volt szüksége, amelyeknek természetét, jelentőségét, meg­szerzésök törvényes módját mint kereskedő ismerte. Ilyen iga­zolványokat azonban nem tudott szerezni. Szerzett tehát üzleti ismerősétől K. vádlottól 11 db sikerült utánzatú hamisított iga­zolványt ellenőrzési szelvény nélkül 43,000 K-ért. A 11 db ha­misítványból G. vádlott 3 dbot szállítás eszközlése végett kiadott a szállítóknak, akiknek aggályoskodására kijelentette, hogy az iga­zolványok egy részének a nála állítólag meglevő ellenőrzési szelvénynek hiánya a szállítást nem akadályozza, mert épen az a művészet: ellenőrzési szelvény nélkül szállítani, amikor is az ellenőrző Haditermény r.-t. nem tudja meg a szállítást. A minisz­teri engedély számának hiánya pedig nem okoz bajt; szállított ő már így máskor is. Az egyik szállító kérdezősködő utánjárása folytán azután kiderült az egész visszaélés, az igazolványok hamisított volta, a szelvények hiánya s a 11 db hamisítvány a hatóság kezébe került. Való tény az is, hogy G. az igazolvány-hamisítványok se­gítségével idegen név alatt akart Ausztriába terményt, árut enge­dély nélkül szállítani és pedig anyagi haszon reményében. Való tény az is, hogy a 11 db hamisítvány készítője isme­retlen, hogy K. vádlott azok eladása után, előrelátó védekezés okából, a vételárt nem akarla vádlott-társa utalványára a bank­ból maga felvenni, nehogy neve szerepeljen, hanem G.-val vé­tette fel a pénzt és vette át tőle már a bankban, ahová ezt a társát elkísérte. K. vádlott — aki még a kir. törvényszéki íőtár-

Next

/
Thumbnails
Contents