Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

138 Büntetőjogi Döntvénytár. máskir. járásbíróság kiküldését kéri azért, mert a jelen ügyben ügyvéd áll ügyvéddel szemben, a mind a kettővel állandóan együtt dolgozó helyi bíróság tehát nem lehet teljesen elfogulatlan. Ezt az érvelést a kir. Kúria nem találja helytállónak, mert a bíróság a perbenálló felek és azok képviselői fölött áll, annak vitái egyénileg nem zökkenthetik ki a tárgyilagosságból, s különben is a bíróság jelentése szerint a kir. járásbíróságnál működő bírákat az ügy pártatlan ellátásában semmiféle érdekeltség nemcsak nem gátolja, de nem is feszélyezi. = Bíróküldési kérelem elutasítása : BDtár I. 13.; II. 61., 62., 88., 139y 207. ; III. 25., 118.; V. 126.; VI. 60., 113., 170.; VIII. 171. Biróküldés : BDtár H. 200.. IV. 30., VI. 104. 81. A visszaesés nem osztható személyes körülmény és így azt sem a részesnél, sem az orgazdánál minősítő körülménykép nem lehet figyelembe venni még akkor sem, ha a részesnek, illetőleg az orgazdának arról tudomása volt. Abban az esetben, ha a tolvaj cselekménye csupán visszaesés címén — a Btk. 338. §-a alapján — minősül bűntettkép, az orgazdának kapcsolatos bűncselekményét a Btk. 370. §. 2. bekezdése értelmében vétségnek kell minősíteni. (Kúria 1918 május 28. B IV. 1995/4918. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok.... Semmisségi panaszt jelentett be a közvádló a másodbíróság ítélete ellen a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, mert a K. Jánosné terhére megállapított orgazdaság a Bt. 370. §ának 2. bekezdése szerint vétségnek minősíttetett. Ez a semmisségi panasz alaptalan s elutasíttatott, mert a kir. tábla kimondván, hogy a T. Karolin által ellopott azon ingók értéke, melyekre a K. Jánosné orgazdasága vonatkozik, a 200 K-t meg nem haladta, s így a vétségnek történt minősítés törvényes. A kir. táblának az a kijelentése, hogy orgazdaság bűntette azért sem forog fenn, mert K. Jánosné nem tudta, hogy T. Ka-