Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

112 Büntetőjogi Döntvénytár. ben foglaltaknál fogva — arra való tekintenél, hogy a helyei minősítés a vádlottal szemben kedvezőbb helyzetet nem teremtene — az alsófokú bíróságok ítéleteit nem érinthette. Ellenben a Bp. 385. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva a vádlott terhére elkövetett törvénysértést hivatalból kellett észlelni és ezzel kapcsolatban a kir. tábla ítélete abban a részében, amelyben a bűncselekmények anyagi halmazatát állapította meg, a rendelkező rész értelmében meg volt semmisítendő, mert: a valónak elfogadott tényállás szerint a sértett egészségháborítása kizárólag a nemi részeknek az erőszakos nemi közösülés bűncselekményét megvalósító egyesítése folytán bekövetkezett roncsolásának volt az eredménye. Minthogy ekként az nem tekinthető a vádlott által szándékolt bűncselekmény hatásán kívül eső olyan telt következményének, amelyért a vádlott külön büntetőjogi felelősségre volna vonható : az anyagi halmazat jogi alapja is hiányzik. = II. Erőszakos nemi közösülés és tesli sértés (megfertőzés ragályos betegséggel) anyagi halmazata: BDtár VII. %, 70., 115.: XI. 69. Az erőszakoskodás közben a nő fején és combján okozott testi sértés anyagi halmazatban áll az erőszakos nemi közösülés bűntettével: BDtár VII. \"2L Anyagi halmazat (a vádlott hátraszorítással eltörte a nő karját): BDtár VI. 68. A sértett nő hatalombakerítése nem önálló bűncselekmény: BDtár XI. 131. V. ö. BDtár VII. 71. — III. Törvénysértés megállapítása, mikor perorvoslat nélkül a minősítés helyesbítése folytán a vádlott helyzete súlyosbodott: BDtár IV. 108. Nem állapíthat meg a felülvizsgálati bíróság befejezett bűncselekményt, ha az alsóbíróság tévesen kísérletet állapított meg és ez ellen a vádló nem használt perorvoslatot: BDtár VII. 56. A részleges jogerő korlátjára nézve I. BDtár IX. 23. 64. A St. 21. §-ában szabályozott tárgyalás nem nyilvános. Ehhez képest hatóság engedélye nélkül sem a feleknek az ily tárgyaláson tett nyilatkozatát, sem pedig a bíróságnak az ily tárgyaláson hozott ítéletét közzétenni nem szabad. (Bp. Élt. 20. §.} (Kúria 1918 ápr. 16. B I. 637. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszokat elutasítja. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a közvédő a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert cselekménye nem bűncselekmény .