Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Tartalommutató. XI szülésznő, akinek épen az volna hivatása, hogy képesítését, állását és szakismeretét a méhmagzat óletbentartására érvé­nyesítse... _ _ _ _ .... _ _ _ .,„ 233 290. §. 58. Annak a részéről, akinek felügyeletére másfél éves korú gyer­mek van bízva, a köteles gondosság kifejtéséhez nem okvetlenül szükséges a felügyelet alatt álló gyermeknek állandó szemmel­tartása, ez lehetetlen is oly szegénysorsú egyénnél, akit a ház­tartás gondja leköt. A felügyeletre hivatott eleget tesz köteles­ségének azzal, ha előzetes megfigyelés,és körültekintés után oly körülmények között hagyja a gyermeket, hogy emberi be­látás szerint ennek egészségét és testi épségét veszély nem fenyegetheti... _ .._ .... „ _ .... Z. ..~ _ .... 102 291. §. 25. I. A Btk. 291. §-a szerint minősül az emberölés vétsége oly esetben, midőn a foglalkozására nézve egyszerű gépkezelő vád­lott megfelelő szakértő alkalmazásának mellőzésével vállalkozott gépkazán szerkezetében készített újításnak kipróbálására, amely mulasztásában rejlő gondatlanság folytán embernek halála követ­kezett be „ _ .... „ _ .._ __ __„.„_. .... 45 XX. FEJEZET. A testi sértés. 306. §. • 116.1. Halált okozott testi sértés csupán abban az esetben állapít­ható meg, ha a tettes szándéka a halálos eredményt nem öleli fel, hanem csak a testi egészség jogtárgyát támadja meg. A Btk. 306. §-a értelmében a tettes felel ugyan a támadásnak halálos eredményéért, de csak mint szándékát meghaladó ered­ményért és pedig azon okból, mert ez az eredmény az ő cselek­ményének okozata, de nem azért, mert ezen okozat előidézé­sében erre irányuló szándékának is része volt: a halál mint eredmény lehet gondatlansággal vagy véletlennel is kapcsolatos 1!)8 309. §. 27. A Btk. 309. §. 1. bekezdésének 1. tételében meghatározott egészségrontás bűntette, nem pedig a Btk. 303. és 305. §-a szerint minősülő testi sértés bűntette állapíttatott, meg, midőn a vádlott vitriollal, tehát ártalmas szerrel avégből öntötte le a sértett arcát, hogy a sértettnek egészségét megrontsa. A Btk. 309. §. 1. bekezdésének 2. tételében, továbbá a most idézett §. 2. bekezdésében meghatározott minősítés azért nem állapíttatott meg, mert az eset körülményei szerint a cselekmény a sértett­nek életét nem veszélyeztette ^ _,._„..— «« .... 50 115.1. Aki élelmicikkbe azzal a szándékkal kever az egészségre ártalmas anyagot, hogy az ilykép ártalmatlanná tett élelmi­cikkel másnak egészségét megrontsa, nem a Btk. 314. §-ában meghatározott közegészség elleni vétségben, hanem a 309. §-ában meghatározott mérgezés bűntettében bűnös .„ „ „ .... 197

Next

/
Thumbnails
Contents