Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

66 Büntetőjogi Döntvénytár. A büntetés megállapításánál az alsófokú bíróságok által helyesen felsorolt enyhítő körülmények a Btk. 92. §-ának alkalmazását és ennek folytán a vád tárgyává tett cselekménynek vétséggé való minősítését kellően indokolják. Végül megjegyzi a kir. Kúria, hogy a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. 392. §-a szerint való minősítését azért mellőzte, mert a vádlott ténykedésében a jogtalan vagyoni haszon szerzésének célzata nem jelentkezik és az vagyoni kár okozására sem alkalmas; ezen ismérvek nélkül pedig az e §. szerint való minősítésnek helye nincsen. * * = Közokirat: hadisegélyre vonatkozó fizetési könyvecske (BDtár X. 26.); hadisegélyelőlegre szóló hatósági utalvány {BDtár X. 188.); a kötött forgalmú közszükségleti cikkre vonatkozó szállítási igazolvány {BDtár XI. 123.). 37. /. Bűnvádi ügyben a rendőri összefoglaló tényvázlat azon hatósági iratok közé tartozik, amelyek csupán hatósági engedelem alapján tehetők közzé (Pp. Élt. 96. §.); ily engedelem alapján való közlés esetében is azonban csupán abban az esetben nincs helye bűnvádi eljárásnak, ha a közlés hív szellemben és igazán történt (St. 44. §.). — II. Az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tények alapján a Kúria állapítja meg, vájjon a hatósági engedelem arra hivatott személytől ered-e, valamint azt is, hogy vájjon a közlés hív szellemű és igaz-e? (Kúria 1918 febr. 19. B I. 6253/1917. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a kir. íőügyész a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján a vádlott téves felmentése miatt használt semmisségi panaszt. A valónak elfogadott tényállás az, hogy a megvesztegetés bűntettével és más bűncselekménnyel vádolt S. és társai bűnügyében, amely nagyobbszabású lisztcsempészet miatt indult meg, az ügynek kiemelkedő közérdekűsége okából M. vádlott lapszerkesztő a sajtótörvény (St.) végrehajtása tárgyában kiadott 2500/914. M. E. sz. rendeletnek 69. §-a értelmében engedélyt