Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 12. kötet (Budapest, 1920)

Büntetőjogi Döntvénytár. Tévedtek tehát az alsófokú bíróságok, amidőn a vádlottakat a Bp. 326. §-ának 4. pontja alapján, a magánindítvány hiánya okából felmentették. Fennforogván ehhez képest a Bp. 385. §-ának \. c) pontjában meghatározott anyagi semmisség esete, tekintettel arra, hogy az alsófokú bíróságok a vádlottak büntetőjogi felelőssége kérdésének elbírálása szempontjából irányadó tények megállapítását mellőzték: az alsóíokú bírósági ítéletek megsemmisítése melleit a rendelkező rész értelmében kellett határozni. -* * = V. ö. BDtár IV. 494., VIII. 14. 33. /. A Btk. 193. §-ában meghatározott személyes szabadság ellen elkövetett vétségben bűnös az a közhivatalnok, aki mint fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás során tanukép kihallgatni kívánt személyt törvényellenesen elfogatta és maga elé kisértette, jóllehet tudta, hogy az illető csupán pénzbüntetést vagy elzárást jogerősen megállapító határozattal szorítható tanuzási kötelességének teljesítésére. — //. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése ily bűncselekmény esetében azon az alapon, hogy a magas életkorú vádlott mind hosszú közhivatalnoki pályáján, mind magánéletében mindenkor feddhetlen magaviseletet tanúsított és hogy a vádlott a cselekményt a közérdeknek teljesíteni vélt szolgálat céljából követte el. (Kúria 1918 íebr. 5. B IV. 4. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában foglalt semmisségi ok alapján megsemmisíti és a vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 493. §-ába ütköző személyes szabadság elleni vétségben, amelyet azáltal követett el, hogy mint közhivatalnok, hivatali hatalmával visszaélve, P. Józsefet 1916 ápr. 15-én csendőrséggel vasúti utazásában törvényellenesen feltartóztatta, bekísértelte és alispáni hivatalába előállíttatta;.