Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

fJüntetőjogi Döntvénytár. 35 14. A Btk. 282. §-ában, továbbá a Btk. 279. §-ában meghatározott bűncselekmények anyagi halmazata állapíttatott meg, midőn a vádlott fegyverből lövéseket intézett az ellen, aki a vádlottat komoly és határozott kívánsággal arra bírta reá, hogy őt megölje, az egyik golyó azonban céltévesztés folytán más oly személyt talált, aki a vádlott tudomása szerint a közvetlen közelben tartózkodott. (Kúria 1917 jan. 23. B IV. 5139/191G. sz.) A kir. Kúria: A kir. tábla ítéletének azt a részét, amelylyel a vádlottnak a H. Rudolffal szemben elkövetett cselekménye a Btk. 282. §-a alapján minősíttetett és ennek folytán a kir. tábla ítéletének a vádlott büntetését megállapító részét is a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt semmisségi okból megsemmisíti, a vádlottnak H. Rudolffal szemben elkövetett cselekmenyét a Btk. 65. és 279. §-aiban ütköző és a 281. §. 2. bekezdése szerint, a 20. §. figyelembevételével minősülő szándékos emberölés kísérlete vétségének minősíti, a vádlott büntetését eme, valamint a kir. tábla által terhére jogerősen megállapított és a Btk. 282. §-ába ütköző szándékos emberölés kísérletének bűncselekménye miatt a Btk. 281. §-ának 2. bekezdése, a 282., 289., 66., 91. és a 97. §-ai alapján egyhónapi fogházban mint lőés egyévi hivatalvesztésben mint mellékbüntetésben állapítja meg. .". . Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján a vádtól eltérő minősítés miatt jelentett be semmisségi panaszt. . . . A panasz alapos. A Bik. 282. §-ába ütköző bűncselekmény egyik lényeges tényálladéki eleme ugyanis, hogy az emberölés a megölt határozott és komoly kívánságára hajtassék végre, már pedig az valónak nemcsak elfogadva nem lett, de sőt a valónak elfogadott tényekkel ellentétben is áll, hogy H. Rudolf a vádlottat megölésére felhívta volna és így eme bűncselekménynek a Btk. 282. §-a szerinti minősítése a jelzett tényálladéki elem hiányában elvileg ki van zárva. Igaz ugyan, hogy a vádlott a lövéseket a valónak elfogadott tények szerint H. Mária ellen intézte, aki a vádlottat, a megálla3*