Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

32 Büntetőjogi Döntvénytár. tés elkövetését; a bűncselekmény tényálladékához semmi külső cselekedet nem szükséges. (Kúria 1916 nov. 8. B I. 4674. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja . . . Indokok. A kit*, törvényszék ítélete ellen S. Szilárd és R. Brankó vádlottak a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt jelenteltek be semmisségi panaszt . . . ... A panasz alaptalan. A vádlottak azon az alapon vitatják bűnösségük téves meg­állapítását, hogy mivel a Btk. 127. §-a szerint a cselekménynek közvetlenül kell arra irányzottnak lennie, hogy az állam területé­nek eizy része erőszakkal elszakítiassék vagy idegen uralom alá jut láttassák, az erre a célra való törekvés, mint még nem is elő­készületi cselekmény, hanem csak puszta lelki működés, nem meríti ki bűncselekmény tényálladékát; továbbá, hogy ha három egyén elhatározná is azt, hogy a magyar állam egy részét erő­szakkal elszakítja vagy idegen uralom alá juttatja, a cél olyan aránytalanságban állana a három egyén erejével, hogy a kivitel lehetetlenségénél fogva a szövetkezést létrejöttnek tekinteni nem lehetne. Ez az érvelés azonban nem alapos. A Btk. 131. § ának abból a rendelkezéséből, amely szerint a szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, súlyo­sabban büntetendő és a Bik. 132. §-ának abból a rendelkezé­séből, hogy a szövetség, tehát a bűncselekmény létrejött, ha két vagy több személy a felségsértés elkövetését elhatározza, egészen nyilvánvaló, hogy a bűncselekmény tényálladékához semmi külső cselekedet nem szükséges. A kivitel lehetetlenségére fektetett érvelés pedig már csupán azért sem alapos, mert a kir. törvényszék ítéletének nem az az értelme, hogy a monarchia szerblakta vidékeinek erőszakkal való elszakítását és idegen uralom alá juttatását a három elítélt vád­lott maga szándékozott végrehajtani; hanem az az értelme, hogy az elítélt vádlottak arra szövetkeztek, hogy a n—i Szokol egylet szervezésével és fenntartásával a Narodna OJbranának és más hasonló célú egyesüleleknek a monarchia szerblakta területeinek erőszakkal való elszakítására és idegen uralom alá juttatására irányuló törekvéseit előmozdítsák. Ez a tett pedig a Blk. 132. §-ában meghatározóit bűncse­lekmény tényálladékát kimeríti . . . = Hasonló esetek : BDlár IX. 164. (Kabalyuk-féle bűnügy): IX. 235­(a Narodna Odbrana üzelmei)

Next

/
Thumbnails
Contents