Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Büntetőjogi Döntvénytár. 31 lett van helye; magára az újrafelvételi eljárásra, tehát a főtárgyalásra és a fellebbvitelre nézve azonban nem a Bp., hanem a Gybp. rendelkezéseit kell alkalmazni. (Kúria 1916 dec. 5. B II. 6154. sz.) A kir. Kúria: A védő semmisségi panaszának a Bp. 384. §. i. és 4. pontjára alapított részét elutasítja, a Bp. 3S5. §. 1. a) ponlja alapján használt részét azonban alaposnak találván, a kir. törvényszék ítéletét megsemmisíti és a vádlottat a vád alól a Bp. 326. §. 1. ponlja alapján felmenti. Indokok: A kir. törvényszék ítélete ellen semmisségi panaszt jelentettek be: a vádlott a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a bűnösség kimondása miatt és fentartotta a főtárgyalás folyamán a Bp. 38 4. §. 1. és 4. pontjaiban meghatározott okokból bejelentett semmisségi panaszt. A főtárgyaláson azért jelentetett be semmisségi panasz a Bp. 384. §. 1. és 4. pontjai alapján, mert az ítélőbíróság öt tagból állván, nincs szabályszerűen alakítva, miután az újrafelvételi főtárgyalás a Gybp. 24. § a szerint hármaslanács előtt tartandó meg s ennélfogva az öt tagból alakított tanácsnak nincs hatásköre. Ez a panasz alaptalan. A Gybp. 24. §-a, miként azt a kir. törvényszék helyesen kifejtette, nyilvánvalóan csak arról intézkedik, hogy újrafelvételnek a gyorsított bűnvádi eljárás alá tartozó ügyekben is a Bp.ben megszabott esetekben és feltételek mellett van helye és ez a rendelkezés nem tűr olyan kiterjesztő magyarázatot, mint aminőt a védelem vitát s amely szerint az újrafelvételi egész eljárás, tehát a íőtárgyalás és fellebbvitel is a Bp. értelmében és nem a Gybp. szabályai szerint volna lefolytatandó. A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett panasz azonban alapos. . . . = Erre a kérdésre vonatkoznak a Jogt. Közi. 191fí. évf. 205., 214. és 2-23. lapján, 1917. évf. 7. lapján, a BJT LVIII. k. 341. lapján közölt fejtegetések, valamint a Bülár X. 119. és 134. sz. a. közölt határozatok. 12.* A szövetség a Btk. 127. §, 3. pontjában meghatározott felségsértés elkövetésére létrejött, ha több személy közös egyetértéssel elhatározta a felségsér-