Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

RENDSZERES TARTALOMMUTATÓ. Az első hasábban foglalt szám a jelen kötetben közölt határozat sorszámát jelenti. ) 1878: V. tcikk. A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Btk. ). ELSŐ RÉSZ. Általánoshatározatok. I. FEJEZET. Bevezető intézkedések. 1. § Lap 179. * III. Oly esetben, midőn a polgári büntetőbíróságtól felelősségre vont egyénnek bűncselekménye katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyén bűncselekményével kapcsolatos, a polgári büntetőbíróság előtt folyamatba tett bűnvádi eljárás, szempontjából közömbös az, vájjon a katonai büntetőbíróság hozott-e már ítéletet vagy sem 257 195. * Oly esetben, amidőn a tettes cselekménye felől katonai büntetőbíróság ítél, a felbujtó pedig polgári büntetőbíráskodás alá tartozik, a felbujtás folytán elkövetett bűncselekmény — annak meghatározása végett, hogy a felbujtás mikép minősül — a Btk. rendelkezései szerint értékelendő... 281 2. §. 186. 1. Annak megítélésénél, hogy a Btk. 2. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából melyik az enyhébb törvény, a bűncselekménnyel egybekapcsolt összes következményeket figyelembe kell venni; ehhez képest kedvezőbb a vádlottra az a törvény, amely a bűnvádi eljárás megindításai szigorúbb alakszerűségtől teszi függővé. — II. Az 1914: XLI. t. -c. 9. §-a szerint közhivatalnok sérelmére a közhivatalnok hivatásának gyakorlására vonatkozólag elkövetett rágalmazás esetében a felhatalmazást a sértett, közhivatalnok felettes, illetőleg felügyelő hatósága adja meg, holott a korábbi jogszabályok (Bt k. 270. ) szerint a felhatalmazást maga a sértett is megadhatta. Az 1914: XLI. t. -c. életbelépése után bűnvádi eljárás a sértett közhivatalnok felhatalmazása alapján a felettes, illetőleg felügyelő hatóság felhatalmazása nélkül — nem folytatható... 267