Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

t. Az Í9lk : XLI. tc. 18. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a bíróság abban az esetben, ha a becsületsértés elkövetésére a sértettnek jogellenes^ kihívó vagy botrányt keltő viselkedése adott okot, a bűnösség megállapítása mellett a vádlottat a büntetés alól felmentheti, a büntetésnek kiszabására vonatkozó szabályt tartalmaz, amelynek téves alkalmazása miatt a perorvoslat használatát a Bp. 5£7. §. 3. bekezdésének 2. pontjában foglalt — a járásbíróság ítélete ellen a büntetés kiszabása tekintetében használható fellebbezést korlátozó — rendelkezés nem zárja ki. (Kúria JEH 1916 dec. 1. B I. 4461. sz.) A kir. Kúria: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván kimondalik, hogy az 1914:XLI. tc. 18. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a bíróság abban az esetben, ha a becsületsértés elkövetésére a sértettnek jogellenes, kihívó vagy botrányt keltő viselkedése adott okot, a bűnösség megállapítása mellett a vádlottat a büntetése alól íelmentheti, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályt tartalmaz, amelynek téves alkalmazása miatt a perorvoslat használatát a Bp. 547. §. 3. bekezdésének 2. pontjában foglalt, a járásbíróság ítélete ellen a büntetés kiszabása tekintetében használható fellebbezést korlátozó rendelkezés nem zárja ki. Megsértette tehát a törvényi a b-i kir. ítélőtábla ítéletével annyiban, amennyiben a kir. járásbíróság ítéletének ama része ellen, amellyel az 1944: XLI. tc. 2. §-a alá eső becsületsértés vétségében bűnösöknek kimondott Sz. Gy.-né és K. F. vádlottak az idézett törvény 18. §-a alapján a büntetés alól felmentettek, a magánvádló fellebbezését a Bp. 547. §. 3. bekezdésének 1>. pontja értelmében kizártnak nyilvánítván, a kir. törvényszék Büntetőjogi Döntvénytár. XI. 1