Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Tarlalommula tó. XLÍ reskedő, sem nem bejegyzett cégű ügynök, az idézett tcikk élet ÍM lépése előtt is állandóan és rendszeresen tényleg foglalkozott köz­szükségleti cikkeknek árúsok vagy más kereskedői: részére való közvetítésével. — II. Osztrák kereskedő Magyarországon ha­tósági engedély nélkül is jogosult üzlete körébe eső közszükség­leti cikkeknek forgalombahozatala céljából való beszerzésére.... 10O 62. *I. Az 1916: IX. tc.-ben említett közszükségleti cikkek alatt nemcsak az ember elsőrendű életszükségleteinek kielégítésére közvetlenül rendelt, valamint az ilyenek előállításához közvet­lenül vagy közvetve szükséges ingókat kell érteni ; oly cikkek, amely tekintetében a minisztérium a háború esetére szóló kivé­teles hatalom gyakorlásáról alkotott törvényekalapján a lakosság szükségletének biztosításáról rendelkezett, mint aminő a szesz, feltétlenül a közszükségleti cikkek sorába tartoznak. — II. Szesz­nek jogosulatlan eladása és az így eladott szesz árából a kincs­tárt illető részesedés be nem szolgáltatása miatt jövedéki bűnvádi eljárás folyamatba tétele, sőt a terheltnek ily jövedéki kihágás miatt történt elítélése nem zárja ki azt, hogy ugyanaz a terhelt az 1916 : IX. tc. 1. §-ának 1. bekezdésében meghatározott ár­drágító visszaélés vétsége miatt is elítéltessék 102 98.* I. A gyertya, a gyufa, a csokoládé és a tea közszükségleti cikkek 142 130.* A cukor és a tojás az árdrágító visszaélésekről szóló 1916 : IX. tcikk szempontjából közszükségleti cikkek 17& Gyorsított bűnvádi eljárás. 3.* Fiatalkorú által a hon védség tényleges szolgálatában álló egyén­nel szemben elkövetett testi sértés esetében, amely a 2060/1915. M. E. számú rendelet 2. §. 2. pontja szerint a Gybp. rendes sza­bályai alá tartozik, nem a fiatalkorúak bírósága, hanem a rendes bíróság jár el. A fiatalkorúak bírósága nem tartozik a 2060/1915. M. E. számú rendelet 1. §-ának 2. pontjában említett azon polgári büntetőbíróságok sorába, amelyeknél a 2. §-ban felsorolt bűn­cselekmények esetében a Gybp. szabályai nyernek alkalmazást . 5 11.* A Gybp. 24. §-a csak arra nézve rendelkezik, hogy újrafelvétel­nek a Gybp. alá tartozó ügyekben is a Bp.-ban megszabott ese­tekben és feltételek mellett van helye ; magára az újrafelvételi eljárásra, tehát a főtárgyalásra és a fellebbvitelre nézve azon­ban nem a Bp., hanem a Gybp. rendelkezéseit kell alkalmazni 30* 42.* A Gybp. 24. §-ának az a rendelkezése, hogy újrafelvételnek a Bp. szabályai szerint, van helye, nem vonatkozik a hatásköri sza­bályokra, hanem csaupán azt állapítja meg, hogy az újrafelvétel feltételeire nézve a Bp. 446. és következő §-aiban foglalt rendel­kezések az irányadók 75 98.* II. Ha ugyanazon vádlott ellen vádat emelnek az 1916 : XIX. tc. 1. §-ában meghatározott árdrágító visszaélés vétsége miatt, amely a Gybp. alá esik és a kir. törvényszéknek három tagból alakított tanácsa elé van utalva, továbbá á Btk. 470. §-ában meghatározott vesztegetés vétsége miatt, amely szintén a Gybp. alá esik, de az ötös tanácsban ítélő kir. törvényszék kivételes hatáskörébe van utalva, nem sértett jogszabályt a kir. törvényszék, mikor az ugyanazon vádlott ellen vád tárgyává tett ezt a két bűncselek­ményt a Bp. 19. §-ában foglalt rendelkezés alapján együttesen öt tagból alakított tanácsban bírálta el 142

Next

/
Thumbnails
Contents