Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

XL Tartalommulaló. Lap tett közvetlen veszély nem állott be, illetőleg a hadviselés érdeké­nek lényeges sérelme nem következett be. Az a körülmény azon­ban, hogy a cselekmény háború idején követtetett el, a büntetés kiszabásánál súlyosítókép mérlegeltetett 28* 1916: IX, tcikk. Az árdrágító visszaélésekről. 5. *I. Az 1916 : IX. tc. 1. §-ának 1. bekezdése értelmében háború idején közszükségleti cikknek nyerészkedés céljából való be­szerzése csak annak van megengedve, aki ily cikknek forgalomba­hozatalával már az említett tcikk életbelépése előtt hivatásszerűleg vagy hivatásából folyólag foglalkozott, továbbá annak, aki ily cikknek forgalombahozatal céljából való beszerzésére hatósági engedélyt nyert. Önmagában az iparigazolvány birtoka nem tanú­sítja a hivatásszerűségét ; azt kell bizonyítani, hogy az illető a szóban lévő közszükségleti cikknek forgalomba hozatalával ok­rábban állandóan és rendszeresen tényleg foglalkozott. Viszont, ha megállapítást nyert, hogy az illető a szóban lévő közszük­ségleti cikknek forgalombahozatalával korábban állandóan és rend­szeresen tényleg foglalkozott, önmagában az iparigazolvány birtokának hiánya nem akadálya a hivatásszerüség megállapí­tásának. Az iparigazolvány a hatósági engedéllyel nem egyen­értékű. — II. Nem tényálladéki eleme az 1916 : IX. tc. 1. §-ának I. bekezdésében meghatározott vétségnek sem az árdrágító szándék, sem az áremelkedés bekövetkezése, sőt az sem, hogy a cselekmény alkalmas legyen árdrágulás előidézésére. — III. Az 1916 : IX. tc. 1. §-ának 1. bekezdésében tiltott módon megszer­zett közszükségleti cikk a Btk. 61. §-a alapján elkobzandó .... ^ 13. * Az árdrágító visszaélésekről szóló 1916 : IX. tc. 1. §-ában tiltott módon beszerzett közszükségleti cikk olyan tárgy-e, amelyet a Btk. 61. §-a vagy más törvényes rendelkezés alapján el kell kobozni ? 33­36. *I. Aki az 1916 : IX. tc. életbelépésének idején hivatásszerű­lég foglalkozott közszükségleti cikknek forgalombahozataláva], közszükségleti cikket nyerészkedés céljából üzemi szükségletét aránytalanul meghaladó mennyiségben is jogosult beszerezni. — II. Az oly osztrák állampolgár, aki az 1916 : IX. tc. életbelépé­sét megelőzőleg Ausztriában állandóan és rendszeresen tényleg foglalkozott közszükségleti cikk forgalombahozatalával, ható­sági engedély nélkül is jogosítva van Magyarországon kerekes ­delmi vételek eszközlésére. — III. Aki anélkül, hogy kereskedő vagy bejegyzett cégű ügynök volna, több irányban végez köz­vetítői tevékenységet, az 1916 : IX. tc. 1. §-ának 3. bekezdése alá eső bűncselekmény tényálladékát valósítja meg 65­59. * Az 1916 : IX. tc. 1. §-ának 3. bekezdésében említett «közvetítéssel való foglalkozás)) nem feltételezi ugyan az üzletszerűséget, de csak akkor állapítható meg, ha a vádlott a közvetítést élet fent art ásá­nak egyik eszközekép űzte 96­60. *Az 1916 : IX. tc. 1. §-ának 1. bekezdésében említett hivatás­szerűség megállapítása nem függ a formális iparjogosultságtól és egyedül ilyennek alapján nem is állapítható meg; aki tényleg kereset céljából nem foglalkozik kereskedelmi ügyletekkel, nem tekinthető kereskedőnek, bár cége be is van jegyezve 99 €1. *I. Az 1916 : IX. tc. 1. §-ának 3. bekezdése alá eső vétség megállapí­tása szempontjából közömbös, hogy a vádlott, aki sem nem ke-

Next

/
Thumbnails
Contents