Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

92 Büntetőjogi Döntvénytár. jogi álláspontja szerint tett-azonosság esete forog fenn, amelynek keretében a bíróságot a vádhatóság minősítése nem köti. A kir. tábla jogi álláspontja helyes és ekként az ítélet törvényes vád alapján hozatott; ugyanis az alsótokú bíróságok azt a tényt fogadván el valónak, hogy C. Jánosnénak nem volt méhmagzata, a vádlottnak a halált előidéző tette nem eredményezett két, külön tényálladéki elemekkel bíró jogsértést, hanem csupán az eredmény szerint elbírálandó egy bűncselekményt. Minthogy pedig a vádlottnak tettét a kir. ügyész vád tárgyává tette, a kir. tábla előtt a törvényes vád fenforgott. Hasonlóan törvénysértés nélkül állapíttatott meg a vádlott bűnössége is, mert az alsófokú bíróságok által valónak elfogadott tényállásban meghatározott tett a gondatlanság togalmát teljesen kimeríti . . . 53. Aki a fegyelmi biróság előtt a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyaláson hozott ítélet tartalmát közzéteszi, az a tárgyalásnak <tegy részét* közli és így a Pp. Élt. 96. Z-ának 1. pontjában meghatározott vétséget követi el. (Kúria 1917 jan. 30. B I. 6402/1916. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A Bp. 385. § ának 1. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panaszt a védő elsősorban arra alapítja, hogy a vádiolt a fegyelmi tárgyalás tartalmát és mikénti lefolyását sem egészben, sem részben nem tette közzé, hanem csak említést telt arról, hogy tárgyalás volt és ezzel összefüggőleg csak a hozott ítélet tartalmát közölte. Ez a panasz alaptalan, mert a határozat meghozatala és kihirdetése a tárgyalásnak lényeges része, aki tehát a határozatot teszi közzé, a tárgyalásnak egyik részét közli. A panasz továbbá arra is van alapítva, hogy a közzététel épen az illető vasúti tisztviselők érdekében és azok egyikének kifejezett kívánságára történt, ami a panasz szerint a tiltott közzététel vétségének tényálladékát kizárja. Ez a panasz is alaptalan, mert eltekintve attól, hogy nem is merültek tel ol\an adatok, mintha a közzététel valamelyik érdekelt tisztviselő kérelmére történt volna és hogy az eljárás adatai szerint épen ellenkezőleg úgy áll a dolog, hogy a tisztviselők közül ketten kifejezetten panaszt emeltek a közzététel