Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Tartalommntató. IX Lap III. FEJEZET. A hűtlenség. 143. §. 19. *A Btk. 143. §-ában meghatározott hűtlenség bűntettének vádja esetében a vádlott, aki a háború idején saját folyamodására nyerte el a szerb állampolgárságot, nem hivatkozhatik arra, hogy kényszerhelyzetben lépett az ellenség katonai szolgálatába 41 38. *H. A Btk. 144. §-ának 5. pontjában meghatározott hűtlenség bűntettének kísérletében mondották bűnösnek azt, aki oly személyt, akiről tudta, hogy a következő napon népfelkelői bemutató szemlére kerül, amikor is az illető tényleg a fegyveres erőhöz tartozóvá vált, háborúellenes és hazafiatlan nyilatkozattal hűségében megingatni törekedett. — III. A Btk. 144. §-ának 5. pontjában meghatározott hűtlenség bűntette esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott a cselekményt lelkészi állásában egyik hívével szemben követte el 71 136.* A Btk. 143. §. 1. bekezdésében meghatározott hűtlenség bűntettének kísérlete miatt mondották ki bűnösnek a vádlottat, aki a háború idején szerb állampolgárságot szerzett és szerb katonai szolgálatba lépés céljából megjelent a szerb katonai sorozóbizottság előtt, ahol azonban katonai szolgálatra alkalmatlannak találtatott 184 VI. FEJEZET. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás. 172. §. 15.* Izgatás büntette esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott háború idején különböző nemzetiségektől lakott vidéken tette a vádbeli nyilatkozatot 37 65. * A Btk. 172. §-ának 2. bekezdésében meghatározott és az 1912. évi LXIII. tc. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntettének megállapítása, mikor a vádlott gyülekezeten nyilvánosan az ellenséges orosz csapatoknak bejövetelét és az oroszok győzelmét kívánatosnak, az orosz uralmat pedig a magyar uralomnál előnyösebbnek jelezte, amely kijelentés alkalmas arra, hogy az oroszokkal faji rokonságban álló tót nemzetiségben a magyarság ellen gyűlöletet gerjesszen 105 66. * A német fajnak gyalázása egyúttal a magyar államban élő német nemzetiségnek lealacsonyítását is magában foglalja (Btk. 172. §. 1. bekezdés ; 1912. évi LXIII. tc. 19. §.) 108 67. * Izgatás vádja esetében a Kúria felülvizsgálja, vájjon a vád tárgyává tett nyilatkozat tartalmánál, valamint az előadás modoránál fogva alkalmas volt-e arra, hogy valamely osztályban, nemzetiségben vagy hitfelekezetben a másik ellen ellenséges érzületet keltsen fel vagy az ily^érzületet fokozza 108 68. * A Btk. 172. §-ában meghatározott izgatást csak szóval vagy pedig nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által lehet elkövetni ; más módon elkövetett cselekmény, pl. a nemzetiszínű jelvény letépése, zenedarab eljátszása stb,, habár az a nemzeti érzésre gyakorolt hatásánál fogva szintén alkalmas lehet pl. valamely nemzetiség elleni gyűlölet felkeltésére, nem esik a Btk. idézett §-a alá 110