Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Büntetőjogi Döntvénytár. 63 A Btk. 447. §-ának \. bekezdése ezzel szemben ^valamely fogolynak)) szöktetéséről szól, ami közönséges nyelvtani magyarázat mellett is egy egyént jelent s nem tűri meg azt a föltevést, hogy esetleg a foglyok egész tömegének megszöktetése is beleférjen a ((valamely fogoly)) zárt egységű fogalmába. Továbbá a bűntettnek a ((segélyt nyújt» fogalmában kifejezésre juttatott elkövetési cselekménye is tárgyilag két különböző egyénen külön-külön megvalósítva sem természetileg, sem jogilag nem alkalmas arra, hogy egységbe folyjék össze. A törvény idézett helye pedig ily egységet nem alkotott. A Btk. 447. §-a tehát a benne jogilag védett érdeket minden egyes fogolyszöktetés esetében külön-külön oltalom alá vette és nem engedi meg azt a tág jogi értelmezést, hogy a védett érdek akármilyen sokszoros megsértése esetében is csak egyszeri oltalomban részesül, mert akkor a megosztása által hatályában megcsökkent védelem a védett érdek jelentőségével kiegyenlíthetetlen ellentétbe jutna, ami — hogy az említett törvényrendelkezés célja volna — kizártnak vehető. Az 1915: XIX. tc. 11. §-a által fokozottabban védett fegyveres erő érdeke szintén azt kívánja, hogy minden egyes fogolyszöktetésnél külön-külön megvédessék, mert az egyes szökevény hadifoglyok fis célt érve egyénenkint önállóan okozhatnak ezen egyik legfőbb érdekünknek lényeges sérelmet. Mindezeken felül az a kijelentés, hogy az azonos jogi érdek többszörös megsértése is csak bűncselekmény egységet létesít, az általános büntetőjogi elveknek éppen így nem felel meg, mint ahogy ellenkezik a Btk. általános részében foglalt rendelkezésekkel. Ezen utóbbiak között a 96. §. akként rendelkezik, hogy nem egyszeri, hanem összbüntetés szabandó ki akkor, ha ugyanazon személy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követi el, ami az általános büntetőjogi elvekkel összhangban az ugyanazon védett jogi érdek többszöri megsértését, bűncselekménytöbbséget és nem egységet jelent.... II. (Kúria 1917 jan. 30. B III. 6398/1916. sz.) A kir. Kuria: A kir. törvényszék ítéletének a minősítésre és a büntetésre vonatkozó részét a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján megsemmisíti és a vádlottnak az alsóbírósági ítéletben körülírt tettét a Btk. 447. §-ának 1. bekezdésében meghatározott és az 1915 :XIX. tc. 11. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő kétrendbeli fogolyszöktetés bűntettének minősíti....