Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)
Büntetőjogi Döntvénytár. 59 meghatározott, az állam hadiereje ellen elkövetett bűntett miatt folyamatba tétetett és jelenleg is folyamatban van. D. N. a csendőrség által a gy-i kir. ügyészségnek adatván át. a kir. ügyész ellene vádiratában a Btk. 447. §-a alá eső logolyszöktetés bűntette miatt emelt vádat, amelynek elbírálására hivatott gy—i kir. törvényszék a vádlott cselekményében a katonai Btk. 327. §-ába ülköző bűncselekmény tényálladékát látván fenforogni, az ügy elbírálására magát nem tartotta illetékesnek és azt a k-i m. kir. honvéd hadosztálybírósághoz áttétetni rendelte; a kir. ügyész felfolyamodására azonban a k-i kir. tábla a kir. törvényszék végzésének említett rendelkezését megsemmisítette, a kir. törvényszék hatáskörét megállapította és azt a további eljárásra utasította. Ezekután a gy-i kir. törvényszék 1916. évi február hó 14-én 1916 B. 74/16. szám alatt hozott ítéletével D. N. vádlottat a Btk. 447. §-ába ütköző, a Blk. 92. §-ának alkalmazásával minősített fogolyszöktetés vétsége miatt négyhavi fogházra ítélte el és a vádlott részéről fellebbezett ezt az ítéletet a k-i kir. tábla 1916. évi március ho 24-én 1916 B. 343/20. szám alatt hozott másodfokú ítéletével helybenhagyta. A m. kir. k-i honvéd kerületi parancsnok D. N. cselekményében is az állam hadiereje ellen elkövetett, a katonai Btk. 327. §-ába ütköző és az 1914. évi 5491. M. E. számú miniszteri rendelet szerint polgári egyénnel szemben is a honvéd büntetőbíróság hatáskörébe tartozó bűntett ismérveit látván fenlorogni, a parancsnok ügyésze előbb a gy-i kir. ügyészséghez és utóbb az ottani kir. törvényszékhez intézett megkereséseivel a D. N. ellen folytatott bűnügynek a katonai büntetőbírósághoz való áttételét és vádlottnak oda leendő áikisértetését szorgalmazta ; ezek a megkeresések azonban az ügynek az alsófokú polgári büntetőbíróságok által ítélettel történt befejezése folytán teljesítetlenek maradtak. Ezek szerint a honvéd kerületi parancsnok és a k-i kir. tábla közölt D. N.-t illetően hatásköri összeütközés merülvén lel, a m. kir. legfelsőbb honvédtörvényszék hivatkozással az 1912: XXXIII. tc. 40. §-ára, a felmerült kérdésben elfoglalt álláspontját közli és a kir. Kúria erre vonatkozó nézetének közlését kívánja. Minthogy azonban a kir. Kúria a D. N. elleni bűnvádi ügyben időközben úgy az ügy érdemében, valamint a hatáskör kérdésében már határozott, amennyiben 1916. évi október hó 3-án 1916 B III. 3708/31. szám alatt hozott végzésével a kir. tábla másodfokú ítélete ellen a védő részéről emelt semmisségi panaszt elutasította és a koronaügyész felszólalása folytán a hatás-