Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

VI Tartalommutató. Lap 74. §. 172. II. A tettes a Btk. 281. §-ának 3. bekezdéssé szerint minősülő erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében, a felbujtó a Btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettében mondatott ki bűnösnek 248 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 89-91. §-ok. 15. *Izgatás büntette esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlóit háború idején különböző nemzetiségektől lakott vidéken tette a vádbeli nyilatkozatot 37 16. * Megvesztegetés vétsége esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott háború idején csábított közhivatalnokokat kötelességszegésre. Enyhítő körülmény ily vétség esetében, hogy a vádlottat cselekvésében az anyai szeretet vezette 38 17. *A király megsértése vétségének esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott háború idején követte el a sértést. Enyhítő körülmény, hogy a vádlott hadba vonult fiai sorsán történt elkeseredésében fakadt ki a király ellen 38 64. Szándékos emberölés büntette esetében súlyosító körülményül vétetett, hogy a vádlott hitvestársát ölte meg több mint negyven évig fennállott házasság után 104 63. Gyilkosság bűntette esetében súlyosító körülményül vétetett, hogy a vádlott magával tehetetlen, szélütötte aggastyánt ölt meg és hogy cselekményét bérért követte el 104 86. A közveszélyesség mint súlyosító körülmény 129 133. Súlyos testi sértés bűntette esetében enyhítő körülményül vétetett, hogy a seb hosszas gyógyulásának oka a sértettnek alkoholtól fertőzött szervezete, továbbá az volt, hogy a sebszélek egyesítésére irányuló műtét elmulasztatott 182 134. Emberi élet ellen elkövetett szándékos bűncselekmény esetében súlyosító körülményül vétetett, hogy a vádlott durva lelkületív és féktelen természetre valló bűncselekmények miatt már büntetve volt, bár az ezek miatt kiszabott büntetések kiállása óta több mint tíz év eltelt 183 145. Sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétség esetében súlyosító körülményül vétetett, hogy a vádlott mint hivatásos hírlapíró hivatásának leala csonyításával követte el a bűncselekményt. Súlyosító körülmény a fajtalanság durvasága. Művelt embernél a fajtalanság nagyobb súllyal esik a felelősség mérlegébe 196 149. Az a körülmény, hogy a társtettes vádlottak közül az egyiknek a cselekményét az alsóbíróság tévesen enyhébben minősítette és e téves minősítés miatt perorvoslat nem használtatott, csupán azt vonja maga után, hogy az ítéletnek erre a vádlottra vonatkozó rendelkezése nem vonható felülvizsgálat alá ; de az egyik vádlott javára esett ily tévedést a másik vádlottnak javára teljes mérték szerint enyhítő gyanánt betudni, az egyéni bűnösség fokát szem elől tévesztő oly túlzás, amelyet törvényesen megalapozni nem lehet s amelyet az arányosságra való helyes törekvés nem indokol 202 150. II. Rágalmazás vétsége esetében súlyosító körülményül vétetett hogy a vádlott az állítás idejében az állított tény valótlanságáról tudott 204