Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)
íí Büntetőjogi Döntvénytár. 22. Az Í9U. XL. tc. 6. §. 2. bekezdésében említett «felfegyverkezés» megállapításához nem elég a támadásra alkalmas eszköz birtokának ténye, ez a minősítés csupán abban az esetben állapítható meg, ha a tettes a fegyvert támadás céljából vette magához. aFegyven alatt nemcsak a műszaki értelemben vett fegyvert, hanem minden oly eszközt is érteni kell, amely az élet és a testi épség veszélyeztetésére alkalmas. (Kúria 1916 nov. 21. B II. 4948. sz.) A kir. Kúria: .... A kir. tábla ítéletének azt a rendelkezését, mely a vádlott terhére megállapított hatósági közeg elleni erőszak bűncselekményét az 1914:XL. tc. 6. §. 2. bekezdése szerint minősítette, a Bp. 385. §. 1. b) pontja alá eső okból megsemmisíti s az 1914 :XL. tc. 6. §. 2. bekezdése szerinti minősítést mellőzi. .. . Indokok: A másodbíróság ítélete ellen semmisségi panaszt jelentelt be a védő a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján azért, mert a zsebkés nem ((fegyver)) és így a hatósági közeg elleni erőszaknak az 1914 : XL. tc. 6. §-a szerinti minősítése téves.... A panasz alapos. Bár az 1914 :XL. tc. szemponijából ((fegyver» alatt nemcsak H mechanikai értelemben vett fegyvert, hanem minden olyan eszközt is érteni kell, amely (pl. nvitolt kés) a testi épség és az emberi élet veszélyeztetésére alkalmas és így helytelen a vádlottnak az a felfogása, hogy «a zsebkés nem fegyver)), a törvény okszerű értelmezéséből kétségtelen, hogy az 1914. évi XL. tc. 6. §. 2. bekezdésében körülírt súlyosabb minősítésnek csak akkor van helye, ha a tettes a fegyvert a 4. §. 2. bekezdéseben meghatározott bűncselekmény elkövetése végett vette magához, tehát ha a ((íelfegyverkezésí) célzatos volt. Minthogy pedig az adott esetben ez a célzat a vádlott terhére meg nem állapítható, a minősítés téves .... = Hasonló határozat: BDtár X. 12.