Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 11. kötet (Budapest, 1918)

Tartalommulat ú. ítélet hozása, mikor az esküdtek a ténykérdésre adott válaszokkal azt állapították, hogy a vádlott alig kéthetes gyermekét az utón mintegy ötven lépés távolságból közeledő villamos vasúti kocsi elé keresztben a sínekre fektette, de mielőtt a kocsi a gyerkekhez ért, valaki a járókelők között a gyermeket elkapta ér az sértetlen maradt ; a jogkérdésre adott azon válasz alapján, hogy a vádlott gyermekének a robogó villamoskocsi elé helyezésével enneka megölését nem kezdette meg, az esküdtbíróság a vádlottat a szándékos emberölés kísérletének vádja alól felmentette 248 185.* Az 1895 : XLVI. tc. 3. §-ában meghatározott kihágás csupán abban az esetben állapítható meg, ha a cselekmény szigorúbb büntető rendelkezés alá nem esik. Csalás kísérlete állapíttatott meg, midőn a vádlott a hatóság részéről igénybevett (rekvirált) zabot zabhéjjal keverte, arra számítva, hogy a tényleges átvételkor a zab minősége nem lesz vizsgálat tárgya, enélkül pedig a keverés nem állapítható meg 265 V. FEJEZET. A részesség. 69. §. 156. A Btk. 386. §-ában meghatározott bűntett megállapítása, mikor a vádlott a vele perben álló hitelezőkkel kötött egyességben — a per letétele ellenében —a tulajdonát tevő ingatlanoknak a hitelezők tulajdonába való átengedésére kötelezte magát, de elhall gatta a hitelezők előtt azt, hogy az ingatlanra pár nappal azelőtt tetemes összegű kölcsönt vett fel, majd a per letétele után az ingatlant újabb kölcsönnel terhelte meg, sőt utóbb az ingatlant, el is idegenítette és vagyontalanságot színlelve a hitelezőket ki nem elégítette. Bűnsegély megállapítása azzal a községi jegyzővel szemben, aki — bár a per megindításáról, valamint a hitelezőkkel kötött egyességről hivatalos tudomással birt — az ingatlan elidegenítése tekintetében létrejött szerződés írásbafoglalása és a tulajdonjog bekebelezésére irányuló kérvény megszerkesztése, valamint e kérvénynek a telekkönyvi hatósághoz történt benyújtása körül közreműködött 212 162. Bűnsegéd a Btk. 391. §-ában meghatározott közokirathamisítás bűntettében, aki saját szülésznői oklevelét pénzért átadta oly személynek, akiről tudta, hogy az oklevelet tartalmának megváltoztatásával községi szülésznői állás elnyerésére irányuló pályázati kérvényéhez akarja csatolni ; a pályázati kérvény alapján az illető a kért állást el is nyerte 224 163. II. Aki a szülőt szándékosan reábirja arra, hogy ez nőgyermekét vele (a reábiróval) való nemi közösülésre csábítsa, a Btk. 247. §-ának 1. bekezdéséhen meghatározott bűntettben való felbujtási részesség miatt büntetendő. - III. Azt, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan reábir és egyúttal szándékosan elő is mozdítja a bűncselekmény tettleges véghezvitelét : csupán felbujtói részesség miatt büntetendő 225 171. I. Aki bűnvádi ügyben valakit hamis tanuzásra szándékosan r< ábir, nem a Btk. 222. §-ában meghatározott bűncselekményt követi el, hanem a Btk. 213. §-ában meghatározott bűntettben való felbujtási részességben bűnös 246