Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. •37 A S. Béla, B. Dávid és F. Ernő esetében pedig a tények alapján szintén megállapítandó, hogy K. Vencel mint közhivatalnok, a kapott jutalomért működött " közre arra, vagy a megbízáson alapuló eljárásában intézkedett akként, hogy S. Béla és B. Dávid a hídőrségi szolgálatra osztattak be, F. Mór pedig szabadságoltatott. Ezzel szemben közömbös a védelem által a Kúria előtti tárgyaláson felhozott az a körülmény, hogy a hadbíróság a K. Vencel őrmester fölött hozott ítéletében állítólag kimondotta volna, hogy altiszttel szemben megvesztegetés el nem követhető. Eltekintve ugyanis attól, hogy ez irányban az alsóbíróság mi ténymegállapítást sem tartalmaz: a polgári büntetőbíróság elé tartozó részesek ellen emelt vád a Btk. rendelkezései alapján bírálandó el és különösen K. Vencel őrmester közhivatalnoki minősége a közjog szerint határozandó meg Eszerint pedig a közszolgálatot teljesítő személy közhivatalnok és a katonai szolgálatban álló K. Vencel lehetett a passzív megvesztegetés alanya. Különben is a kérdéses ítéletnek a védelem által kivonatosan ismertetett tartalma szerint is, K. Vencel a vád tárgyává tett esetekben a szolgálati szabályokat szándékosan megsértette, ami egyértelmű a szándékos kötelességszegéssel. Ugyanez áll K. Fülöpre nézve is. Azok a tények ugyanis, hogy ez a vádlott a veszélytelen katonai szolgálatra való beosztását óhajtó F. Ernőnek ügyeimét azonnal és egyenesen K. Vencel őrmesterre irányította és nem csak közbenjárását ajánlotta fel, hanem F. Ernőt saját kocsiján K.-nek Rákosfalván levő lakásához kiszállította, ott neki bemutatta és a megbeszélésnél is, amelynek alapján K. a jutalmat kapta, részben jelen volt; ezen szokatlan és különben nem érthető előzékenységre és. arra való tekintettel, hogy K. maga is beismeri, hogy ismerőseit felszólította, hogy a kórházi veszélytelen katonai szolgálatot kereső népfelkelésre kötelezetteket vele összeköttetésbe hozzák, csak akként magyarázhatók, hogy K. Fiilóp a K. Vencellel való előzetes megállapodás alapján hívta tel F. Ernő figyelmét K.-re és hozta ezzel összeköttetésbe. Minthogy pedig K. Vencel az ily úton való jövedelemszerzéssel üzletszerűleg foglalkozott és K. Fülöp az előzmények után K.-ről fel sem tételezhette, hogy ez idegen személy érdekében anyagi előny nélkül fog eljárni: nydvánvaló, hogy K. Fülöp tisztában volt azzal, hogy K.-től a kedvezés csak anyagi jutalomért várható. Ezeknél fogva S. Antal bűncselekményei megvalósítják kétrendbeli és K. Fülöp bűncselekménye egy rendbeli a Btk. 465.,