Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok : A kir. törvényszék ítélete ellen a kir. ügyész B. József terhére a Bp. 385. §. 1. b% S. Ferenc terhére pedig a Bp. 385. §. 1. a), viszont B. József vádlott javára a védő a 15p. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentelt be semmisségi panaszt. B. József védője azon az alapon vitatja védettjének nem bűnösségét, hogy mivel védettje a hús romlott voltát nem tudta s a szállítást nem maga, hanem az üzletvezetője teljesítette, csak abban az esetben tartoznék büntetőjogi felelősséggel, ha a szállítást nem szakértő személyre bízta volna, üzletvezetője pedig szakértő mészáros iparos; továbbá, hogy a szokásos kórházi ellenőrzés kizárta annak lehetőségét, hogy a nem megfelelő szállításból hátrány származzék. Ez a panasz mint alaptalan a Bpn. 36. §-a értelmében azért utasíttatott el, mert B. Józsefnek, mint az üzlet tulajdonosának, aki tudta azt, hogy a szállítandó hús nem friss vágás és jég hiánya miatt nem volt kellőkép kezelhető, kötelességében állott volna a húst közvetlenül a szállítás előtt megvizsgálni, vagy legalább alkalmazottjait a megvizsgálásra és arra utasítani, hogy ha a hús már esetleg romlásnak indult, el ne szállítsák, ő a zonban egyiket sem tette, hanem alkalmazottjait egyszerűen a hús elszállítására utasította. A köteles gondosságot tehát elmulasztotta s ennek következtében a szállítás nem megfelelően történt. Ami pedig a hátrány háramolhatását illeti, ez is fennforog, mert megtörténhetett volna, hogy mások is elmulasztják a kötelességüket s a romlott húst a betegeknek adják. Ezeknélfogva a kir. törvényszék B. József vádlott bűnösségét helyesen állapította meg. De nem alapos a kir. ügyész panasza sem B. József vádlottat illetően; mert nincs adat annak megállapíthatására, hogy B. József annak tudatában mulasztotta el a kötelessége teljesítését, hogy ebből a szállításnak nem megtelelő teljesítése fog bekövetkezni, továbbá mert a kir. törvényszék által leihozott enyhítő körülményeken felül ilyenül figyelembe véve a gondatlanság csekélyebb fokát is, a cselekményre a törvényben meghatározott fogház-büntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne. S. Ferenc vádlottat, aki mint a kórház főszállílójának megbízottja, a romlott húst a kórház részére kifogás nélkül átvette, a kir. törvényszék azért mentette fel a bűnsegédi részesség vádja alól, mert culposus cselekmény esetében bűnrészesség nem állapítható meg. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha valamely gondatlansági bűncselekmény eredményét többek gondatlansága idézte elő, mindazok, akiknek gondatlansága közrehatott az eredmény előidézésében, mint tettesek elítéltessenek.