Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Hüntctőjogi Döntvénytár. őt az elérendő haszonból részesíteni fogja, mint ezt egyébként a kir. törvényszék is helyesen kifejtette indokaiban s így az ítélet rendelkező részében és az indokaiban ide vonatkozólag előforduló látszólagos ellentét önként elesik. De megállapítja a kir. Kúria a kárkimutatásból azt is, hogy G. Miksa a már jelzett árúkat a katonai hatóságnak számítása szerint a rendes árnál 105,209 K 14 fillérrel vásárolta drágábban E. Bertalan vádlottól. Ezen tényállás alapján a kir. Kúria is úgy találja, hogy E. Bertalan vádlottnak a G. Miksával kapcsolatosan elkövetett cselekménye az 1915 : XIX. tc. 8. §. 1. bekezdésében meghatározott és ugyanezen §. 2. bekezdésének 1. tétele szerint minősülő, a hadviselés érdekei elleni bűntettnek a Btk. 69. §. 1. pontja szerinti bűnrészességét, valamint a Cs. Sándorral kapcsolatos esetben a megvesztegetés bűntettét és az 1915 : XIX. tc. 4. §-ába ütköző és a 2. §-nak i. pontja szerint minősülő hadviselés érdekei ellen elkövetett bűntettnek az ismérveit teljesen kimeríti, miért is nem tévedett a kir. törvényszék abban, hogy E. Bertalan vádlottnak most jelzett bűncselekményei a felhívott törvényhelyekben meghatározott bűncselekmények tényálladékát megállapítják. Tévedett azonban a kir. törvényszék, midőn Gs. Sándor őrmesternek megvesztegetési esetéből kifolyóan E. Bertalan vádlottra anyagi halmazatot állapított meg és bűnösségét az 1915: XIX. tc. 10. §-ának 1. bekezdésébe ütköző bűntett miatt is külön megállapította a szállítási visszaéléssel anyagi halmazatban, mert ha a megvesztegetés az 1915: XIX. tc. 1. §-ába ütköző és a 2. §. 1. pontja szerint minősülő bűntettel — mint az adott esetben is — összefüggőleg követtetik el, az 1915 : XIV. tc. 2. §. 2. pontja szerint egy összefoglalt bűntett létesül, miért is az külön és anyagi halmazatban a szállítási visszaéléssel nem állapítható meg. A most előadottak alapján E. Bertalan vádlottat illetően a kir. ügyésznek idevonalkozólag a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján bejelentett semmisségi panasza, valamint E. Bertalan vádlottnak és védőjének a Bp. 385. §. 1. b) pontja értelmében egyébként érvényesíteni kívánt panasza alaptalan. 3. F. Ármin vádlottnak és védőjének a Bp. 385. §. \. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panasza szintén csak részben bír alappal. Alapos elsősorban ezen panasz abban a tekintetben, hogy F. Ármin vádlott 1914. évi augusztus hónap elején G. Miksát egy lakásberendezés ígéretével háború idején szándékosan reábírta volna arra, hogy tőle hadi megtérítési áron felül rozsot, a F. István sz—i cégtől pedig — kinek F. Ármin vádlott alkal-