Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

8 Büntetőjogi Döntvénytár. kaszai a megállapított tényekre nem alkalmazhatók, különösen a 69. §. 1. bekezdése sem, de nem alkalmazható a felvett szakasz sem; a Bp. 385. §. 3. pontja alapján, miután a kii*, törvényszék az enyhítő körülmények fenforgása dacára a Btk. 92. §-át nem alkalmazta és amennyiben a 92. §. nem alkalmaztatnék, a büntetés enyhítése végeit; 6. E. Mihály vádlottnak csatlakozásával védője a Gybp. 48. §. 2. bekezdésére és a 20. §-ra való hivatkozással a Bp. 385. §. 4. a) pontja címén azért, mert nem állapíttatott meg semmiféle bűncselekmény tényálladéka, kifogásolván egyszersmind azon ténybeli megállapítást is, hogy H. Dénes reábízta volna az ár megállapítását B. Mihály vádlottra és Cs. Sándornak a kérdéses összeget azért adta, hogy ez az átvételnél az árú hiányát elnézze vagy befolyást gyakoroljon az árakra; továbbá a Bp. 385. §. 4.6) pontja alapján azért, mert a megállapított cselekmény, hogy pénzt adott G.-nek és Cs.-nak, nem esik az 4945 : XIX. tc. alá; végül, hogy az enyhítő körülmények dacára a Btk. 92. §-a nem alkalmaztatott és a büntetés enyhítése végett; 7. D. Mihály vádlottnak csatlakozásával védője a Bp. 385. §. 4. a) pontja alapján, mert a D. János vádlottra megállapítot, tényállásból bűncselekmény tényálladékát felismerni nem leheti felhíva e tekintetben az 4945 : XIX. tc. 4., 7. és 8. §-át ; amennyiben más bűncselekmény tényálladéka fenforogna, a Bp. 385. §. 4. 6) pontja alapján, mert esetleg a Bn. 50. §-ába ütköző csalásról lehetne szó, ha D. János visszaélt volna H. Dénessel szemben azzal a helyzettel, hogy ő beírta volna a megrendelő jegybe az árút és kihasználta volna G. tapasztalatlanságát, de erre nincs adat; a Bp. 385. §. 3. pontja felhívásával, mert a Btk. 92. §-a alkalmazásának feltételei fentorognak, ha pedig a Btk. 92. §-a nem volna alkalmazható, a büntetés enyhítése végett. A kii*. Kúria elölt megtartott tárgyaláson a koronaügyész visszavonta a kir. ügyésznek azt a semmisségi panaszát, amelyet azért jelentett be, mert K. Jakab vádlott terhére mint felbujtó ellen nem állapíttatott meg az 4 945: XIX. tc. 8. §. 4. bekezdésében meghatározott és ugyané §. 2. bekezdésének 4. tétele szerint minősülő hadviselés érdekei ellen elkövetett egy rendbeli bűntett amiatt, hogy G. Miksát ajándék Ígéretével rábírta volna arra, hogy tőle hadi megtérítési és ezt meghaladó árakon vásároljon árúkat. II. A kir. ügyésznek a Bp. 385. §. 4. a) pontjának felhívásával az ítéletnek A. Antal vádlott teljes felmentését, B. Mihály és D. János vádlottaknak pedig részbeni felmentését tárgyazó része ellen bejelentett semmisségi panasza a Bp. 434. §.