Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)
78 Büntetőjogi Döntvénytár. felek érdekében történnék, vagy hátrányára szolgálna vagy közérdeket mozdítana elő; a törvény egyformán korlátozza a nyilvánosságra hozatalát minden iratnak vagy beadványnak, amelyet a hatóság még nyilvánosságra nem hozott. (Kúria 1916 febr. 15. B I. 7274. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsófokú bíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. a) pontjában körülírt anyagi semmisségi ok alapján megsemmisíti és a vádlottat bűnösnek mondja ki a Pp. Élt. 96. §. 2. pontjában meghatározott vétségben, amelyet úgy követett el, hogy 1914 május 14-ikén a b—i kir. ügyészséghez sajtórendőri vétség elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen, K. Dezső képviseletében beadott bűnügyi feljelentést, amelyet a hatóság még nyilvánosságra nem hozott, sem pedig a közzétételre engedélyt nem adott, a M. című napilap 1914 május 15-én kiadott számában egész terjedelemben közzétette. indokok; Mindkét alsófokú bíróság valónak fogadta el, hogy a vádlott a rendelkező részben említett bűnvádi feljelentést, amelyet a hatóság nyilvánosságra nem hozott, s amelynek közzétételére a vádlott engedélyt nem nyert, az említett napilapban közzétette. A kir. törvényszék a vádlottat abból az okból mentelte íel, mert a törvény nem kívánta útját állani annak, hogy személyek megnevezése nélkül bizonyos, a nyilvánosságot érdeklő tények, hatósági iratokból, szabadon közöltessenek, mert ebből jogsérelem senkire sem háramolhatik. A kir. tábla pedig még azért hozott felmentő ítéletet, mert a törvény hiányos, amennyiben nem zárja ugyan ki, hogy a közzététel ilyen esetben is büntettessék, holott a törvényhozó akarata nem ez volt. Mindkét álláspont téves. A törvény határozottan és világosan rendelkezik, amikor kimondja, hogy bűnvádi vagy fegyelmi ügyben valamely beadvány vagy hatósági irat, amelyet a hatóság még nyilvánosságra nem hozott, sajtó útján nem közölhető. A törvény ezek szerint nem tesz különbséget olyan beadványok vagy iratok között, amelyeknek nyilvánosságra hozatala a felek érdekében történnék vagy hátrányára szolgálna vagy közérdeket mozdítana elő, hanem egyformán korlátozza a nyilvánosságra hozatalát minden iratnak vagy beadványnak, amelyet a hatóság még nyilvánosságra nem hozott, még pedig azért, mert fontos állami és magánérdekek játszanak közbe, hogy a bűnügynek adatai idő előtt ne jussanak nyilvánosságra.