Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

Büntetőjogi Döntvénytár. 7!J Amikor tehát a törvény határozott és félreismerhetetlen tilalmat állít fel a bűnvádi és legyeimi ügyek irataira és beadványaira nézve, akkor ;i törvényhozó akarata sem lehetett más, mint amit a törvény világosan kifejez, s mert a törvény a beadványok és iratok minősége és tartalma tekintetében megkülönböztetéseket nem tesz, abba ilyeneket belemagyarázni sem lehet. = L. a BDtár IX. 101. sz. a. közölt 3769/1918. sz. határozatot is. 39. Nem állapíttatott meg a Bp. 38í. §. 3. pontja alá eső semmisség, midőn az ítélethozásban oly bíró vett részt, aki az esküdtszék megalakításánál nem volt jelen. (Kúria 1916 febr. 1. B II. 10169. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja . . . Indokok • Az esküdtbíróság ítélete ellen a közvádló a Bp. 384. §. 3. pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt, mert az ítélet hozásában oly bíró vett részt, aki a főtárgyaláson mindvégig, nevezetesen az esküdtszék megalakításánál nem volt jelen ... A panasz alaptalan. A Bp. 350. §-ában foglalt rendelkezésből nyilvánvaló, hogy az esküdtszék megalakításának előkészítése s ezzel az esküdtszék megalakítása nem tekinthető még az ügy érdemleges tárgyalásának : az akadályozva levő Ö. bíró helyébe lépett P. bíró jelenlé tében pedig a főtárgyalás üjból a vádhatározat felolvasásával kezdetett meg, következéskép az ítélet hozásában részt vett P. biró úgy tekintendő, mint aki az egész főtárgyaláson jelen volt... * * t = V. ö. Vargha Ferenc fejtegetéseit Balogh-Illés- Vargha: A. Bp. magyarázata cimű mű (II. kiadás, 1010.) III. k. 28. I. 40. Felmentés a Btk. Í70. §-a alá eső bűncselekmény vádja alól, mikor a vádlott a pénzbeli ajándék Ígéretével1 oly ténykedésre kérte a közhivatalnokot, amely nem jár kötelességszegéssel.