Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 10. kötet (Budapest, 1917)

B6 Büntetőjogi Döntvénytár. 20. Nem a haszon jelentékeny mértéke teszi a cselekményt üzletszerűvé, hanem az állandó akarat a cselekménynek abból a célból való gyakori ismétlésére, hogy az keresetforráskép jövedelmezzen. Üzletszerűen foglalkozik kerítéssel, aki hosszabb időn át tervszerűen azért foglalkozik azzal, hogy az neki egyéb jövedelem mellett, mint mellékkereset hajtson hasznot. (Kúria 1915 dec. 7. B I. 6131/12. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének a cselekmény minősítését és ezzel kapcsolatban a büntetések kiszabását tárgyazó részét a Bp. 385. §. i. b) pontja alapján megsemmisíti és a vádioltat a Bn. 43. § ába ütköző s a 45. §. 4. pontja szerint minősülő üzletszerű kerítés bűntettében mondja ki bűnösnek s elítéli ezért a Bn. 46. §. 2. és 3. bekezdése, valamint a 47. §. alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával nyolc hónapi börtönre. Indokok: A kir. tábla ítélete ellen a kir. főügyész az elítélés tárgyául szolgált két esetre nézve a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján a minősítés miatt, a többi esetre nézve pedig a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a felmentés miatt jelentett be semmisségi panaszt. Ezt a koronaügyész fenntartotta olyan értelemben, hogy a vádlott cselekményei egyrendbeli, üzletszerűen elkövetett kerítés bűntettének minősíttessenek. A valónak elfogadott tények szerint a vádlott az 1913. és 1914. években helynélküli cselédleányokat, időnként hat-nyolcat is tartott magánál szálláson és élelmezésen. A leányokhoz több ízben intézte azt a felhívást, hogy ne menjenek szolgálatba, hanem az utcán kössenek ismeretséget férfiakkal, azokkal pénzért közösüljenek, így sokkal jobban megélhetnek s többet kereshetnek. Elvitte a leányokat kávéházakba, vendéglőkbe, sétákra s ott őket férfiakkal ismertette össze. Ily módon T. Rebekát és T. Máriát három-három ízben, P. Zsuzsánnát pedig egy alkalommal reá is bírta a házasságon kívüli nemi közösülésre s az előbbi kettőtől a közösülésért kapott pénz egy részét el is vette. Ha sonló módon törekedett rábírni a házasságon kívüli közösülésre M. Annát, N. Gizellát, B. Annát és S. Katalint, de sikertelenül. Ily tényállás mellett a kir. törvényszék azért nem állapította meg az üzletszerűséget, mert vádlott mosással és sikárlás-