Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

1-2 liüntelőjogi Döntvénytár. A községi díjnok pedig kétségtelenül hatósági közeg és egyrészt ebbeli minőségét nem veszti el akkor sem, "ha eselleg a Tözség magánvállalatánál nyer is alkalmazást, másrészt pedig fogyasztási adó megváltása a községeknek törvényben biztosított joga lévén, a fogyasztási adó a község oly közvagyonának tekintendő, amelynek kezelésénél alkalmazott községi közeg hatósági, még pedig községi vagyonkezelési teendőket végez. Nem tévedett tehát a másodbíróság abban, hogy a \ádlolt cselekményét bűncselekménynek és pedig halóság elleni erőszaknak és nem becsületsértésnek minősítette . . . Mindamellett az alsóbíróság ítéletét a Bp. 385. §. 1. b) pontjában foglalt semmisségi ok alapján hivatalból meg kellett semmisíteni es a Bpn. 33. §. első bekezdése értelmében megfelelő ítéletet kellett hozni, mert az időközben életbelépett 1914 : XL. tc. 4. §-ának második bekezdése a vádbeli cselekményt vétségnek minősíti s így enyhébb a Blk. 165. §-a rendelkezésénél, miért is a Blk. 2. §-a értelmében ez a törvény alkalmazandó. A vádlott tő- és mellékbüntetésének meghatározásánál a vádlott javára megállapított és ehelyütt is eltogadott enyhítő körülmények vétettek figyelembe. * * = I. V. ö. a 7. sz. a közölt határozattal (I). 7. /. Nem alkalmaztatott az 1914: XL. tc. 4. §-ának második bekezdésében előírt pénzbüntetés mint mellékbüntetés, mikor a hatósági közeg elleni erőszak, amelyre a Blk. 165. §-a egyedül börtönbüntetést rendel, a Btk. 2: §-a értelmében vétségkép minősíttetett. — //. Bírósági végrehajtó: hatósági közeg. Aki őt hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza és ezenfelül hivatásának gyakorlásában erőszakkal akadályozza, egy bűncselekményt követ el. (Kúria 1914 november 18. 7095. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja ; azonban mindkét alsófokú bíróság ítéletének a minősítésre s ezzel kapcsolat-