Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

10 Büntetőjogi Döntvénytár. póstaszolga mindaddig, míg kézbesítő körútját be nem fejezte, hivatalos eljárásban van. Hatósági kö­zegnek kilökése onnét, ahol ő szolgálata folytán jelent meg: tettleges bántalmazás. (Kúria 1914 október 27. 6703. sz.) A kir. Kúria : A semmisségi panaszokat elutasítja, azonban figyelemmel a Btk. 2. §-ának rendelkezésére, mindkét alsófokú ítéletet a Bp. 385. §. 4. b) pontja alapján a Bpn. 33. §. értel­meben megsemmisíti és a vádlottakat a Btk. 165. §-ában meg­határozott és a 92. §. alkalmazásával minősített hatóság elleni erőszak vétsége helyett az 1914 : XL. tc. 4. §-ának második be­kezdésében meghatározott hatóság elleni erőszak vétségében mondja ki bűnösnek és ezért őket egyenként egy napi elzárásra és húsz korona pénzbüntetésre ítéli. Indokok: A vádlottak és védőik a kir. tábla ítélete ellen a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján azért emeltek semmisségi panaszt, mert a sértett póstaszolga a vádbeli alkalommal nem volt hivatalos eljárásban és így a vádlottak cselekménye nem hatóság elleni erőszak, továbbá mert a sértettnek az ajtón tör­tént kilökése nem esik a bántalmazás fogalma alá és mert a Bik. 166. §-ának tartalmából kitelszően a póstaszolga nem is lehet a hatóság elleni erőszak szenvedő alanya. A panasz alaptalan. A kir. tábla helyes kifejtése szerint ugyanis a postakülde­mény kézbesítésével megbízott póstaszolga mindaddig, míg kéz­besítő körútját be nem fejezte, hivatalos eljárásban van; az ajtón való kilökés pedig a lettleges bántalmazást felöleli, végül a kir. postának, mint állami halóságnak a szolgája hatósági közeg, aki mint ilyen az 1914:XL tc. 5. §-ában kifejezetten fel is van so­rolva, tehát e minőségében a Btk. 165. §-ában, illetve az 1914:XL. tc. 4. §. második bekezdésében meghatározott hatóság elleni erő­szaknak szenvedő alanya lehet. A kir. tábla tehát nem tévedett, amidőn a vád tárgyát ké­pező azt a cselekményt, hogy a vádlottak a sértettet a B. J. üzlet­helyiségből kilökték, hatóság elleni erőszaknak minősítette. Figyelemmel azonban a Btk. 2. §. rendelkezésére és arra, hogy a f. évi október hó 12 én éleibe lépett 1914: XL. tc. 4. §. második bekezdése enyhébb intézkedést tartalmaz, mint a vád­beli cselekményre eddig mérvadó Btk. 165. §-ának intézkedése, a jelen ítélet rendelkezése szerint kellett eljárni.

Next

/
Thumbnails
Contents