Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)
2 Büntetőjogi Döntvénytár. magánokirathamisítás bűnteltét állapította meg és azok büntetését a Blk. 96. és 99. §-ának alkalmazásával szabta ki. Ellenben a 6073 13. 1M3. számú ítélettel eldöntött esetben, amelyben az vétetett megállapítottnak, hogy a vádlott a hitelezőjének — ennek irányában fennállolt 547 K tartozásának törlesztésére — átadott váltó meghosszabbítására szolgáló, az 1908. évtől az 1910. évig terjedő időben különböző összegeKről kiállított 7 váltó közül a legutóbb 1910. évi május hó 25-én 300 és 100 koronáról kiállított, szintén a hitelezőnek átadott két váltót neje aláírásának annak tudta és beleegyezése nélkül, sőt tilalma ellenére való reávezetésével meghamisította és neje kötelezettségének bizonyítására használta és amelyben a vádlott az ellene nyolc rendbeli magánokirathamisítás bűntette miatt emelt vád alól mindkét alsófokú bíróság által (elmentetelt, a Kúria a vádlottat az említett két váltó meghamisítása által elkövetett a Btk. 401. §-ában meghatározott, a 403. §. 1. pontja szerint büntetendő egyrendbeli magánokirathamisítás bűntetteben nyilvánította bűnösnek és emiatt büntette. A Btk. 401. §-a a magánokirathamisílás közvetlen tárgyául a magánokiratot jelöli meg. A hamis magánokirat készítése vagy a valódinak meghamisítása magában veve még nem állapítja meg a bűncselekmény tényálladékát, ennek teljességéhez a hamis okiratnak bizonyításra való használata is szükséges. Általa elsősorban a megtévesztett és tényleg megkárosított hitelező vagyoni érdekei szenvednek sérelmet, de sértetteknek tekintendők a Bp. 13. §-a értelmében azok is, akik a váltón a hamis aláírások alapján mint váltókötelezettek szerepelnek, mert a bár csak látszólag lennálló kötelmi viszonyból kifolyóan reájuk is vagyoni kár hárulhat. Az okirathamisítás büntethetőségének jogalapja ugyanis elsősorban annak a vagyonjogokat sértő vagy veszélyeztető voltában keresendő, bár kétségtelen, hogy a hamis okiratnak bizonyítási eszközként való használata a jogviszonyok alakulásánál oly fontos szerepet játszó okiratok bizonyító erejébe vetett bizalmat is megingatni alkalmas és ekként a jogrend megtámadásának ez a módja a bűncselekményt a jogbiztonságra is veszélyesnek tünteti lel. A vagyoni érdek valamely váltónak és annak meghosszabbítására szolgáló váltónak ugyanazon személyek sérelmére történt meghamisítása esetében csak az elsőízben hamisított váltó használata folytán szenved sérelmet, mert a további hamisítások által, ha ugyanazon személyekre vonatkoznak, sem a megtévesztett és tényleg megkárosított hitelezőnek, sem a hamisításban érdekeltek vagyoni helyzete nem változik; a jogsértő eredmény tehát az összes hamisítási esetekben ugyanaz marad.