Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

XXXVIII Tartalommutaió. L 89.1. Az 1913 : XXI. te. 2-6. §-ai alá eső kétségek miatt folyamatba tett eljárás során a kir. járásbíróság a terhelt ellen vizsgálati fogságot nem rendelhet el; a Bp. 535. §-ában foglalt az a szabály, amely szerint a kir. járásbíróság előtt az ennek hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folytatott eljárásban vizsgálati fogság egyáltalában nem rendelhető el, az említett bűncselekmények esetében is irányadó 11 126. Fiatalkorú ellen az 1913 : XXI. te. alá eső bűncselekmény miatt sem dorgálás, sem próbárabocsátás nem alkalmazható H 1913: XXXIV. tc. a király megsértéséről L. a Btk. második részének II. fejezeténél. 1914:XiII. tc. Bűnvádi perrendtartási novella. (Bpn L. a Bp. XIX. és XX. fejezeténél. 1914: XIV. tc. Sajtótörvény. (St.) 2. I. Az St. 28. §-a első bekezdésének 3. pontja alá eső kihágásban bűnös a kiadó, aki időszaki lapjában a törvényben előírt biztosíték letétele nélkül politikai tárgyú cikket tesz közzé. — II. Politikai tárgyú az a sajtóközlemény, amely a belügyminiszternek azt az eljárását bírálja, hogy nem ejtett el egy oly főispánt, aki irányában a közbizalom megingott 14. A biztosíték-adásra köteles lap a biztosíték szabályszerű felmondása után politikai tartalommal nem jelenhet meg, bárha a biztosíték visszafizetése nem is történt meg 22. A St. 28. §-á első bekezdésének 2. pontja alá eső kihágásnak az a lapot tényleg kiadja és e szempontból közömbös az, hogy a hatósági nyilvántartás kit tüntet fel kiadónak 24. A St. 28. §-a első bekezdésének második pontja alá eső kihágás tényálladéka akkor is létesül, ha politikai tárgyú közlemény a biztosítékkal nem bíró lapnak csupán egyetlen számában is jelent meg .... .46. A Fb. 13. §-a alá eső vétség nem "sajtó utján elkövetett bűncselekmény)) (St. 32. §), mert a bűncselekmény tényálladékát nem a sajtótermék tartalma, hanem a bármily módon való közzététel ténye foglalja magában 4 90. Az 1897 : XXXIV. tc. 20 §-a alá eső vétség nem tartozik a sajtó útján elkövetett bűncselekmények közé, amelynek fogalmát a St. 32. §-a állapítja meg. Ehhez képest ily vétség miatt a főtárgyalást nem az esküdtbíróság, hanem a kir. törvényszék előtt kell megtartani • • • 127. A St. 43. §-ának 2. bekezdésében foglalt az a szabály, amely szerint a sértettnek a tárgyalás alatt kifejezett kívánatára a bíróság elrendeli, hogy az elitéit az ítéletet indokaival együtt a bíróságtól meghatározott lapban közzététesse, az 1814 : XLI. tc. 28. §-a értelmében az ezen utóbbi törvény alá eső. nem sa jtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében is alkalmazandó 164. I. Izgatást tartalmazó sajtóterméket terjesztő személy felelősségének határai 166. Ugyanabban a sajtótermékben ugyanazon sértett ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés akkor sem áll anyagi halmazatban, ha a