Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommulató. xxxi Lap nek jogellenes és botrányt keltő viselkedése adott okot. (Bp. 385. § 1. c) pont.) 158 113. A Kúria az esküdtbíróság ítéletét a Bp. 385. §-ának \. c) pontjában meghatározott okból megsemmisítette és miután az esküdtek által valónak elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy a vádlottnak elmeteheteége cselekményének elkövetésekor nem volt megzavarva, a vádlottat szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek 179 134. I. Sajtóügyben az esküdtbíróság felmentő ítéletének megsemmisítése a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján és a bűnösség megállapítása 211 L54. II. A Bp. 385. § 1. c) pontja alapján semmisségi panasszal lehet élni amiatt, hogy az dlsóbíróság az 1914 : XLI. tc. 18. §-a alapján tévesen mentette fel a bűnösnek talált vádlottat a büntetés alól 239 162. Ha a kir. tábla megváltoztatta a kir. törvényszék ítéletének azt a rendelkezését, amely a Btk. 92. §-ának alkalmazása nélkül kiszabott fogházbüntetés végrehajtását felfüggesztette, az a körülmény, hogy a vádlott a kir. törvényszék ítéletében megnyugodott, nem fosztja őt meg attól a jogtól, hogy a büntetés kiszabása miatt a Bp. 385. § 3. pontja alapján semmiségi panasszal éljen 255 175. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a Bp. 385. § 1. c) pontja alapján és bűnösségét megállapító új ítélet hozása, mikor az esküdtek a ténykérdésre adott válasszal csupán oly tényeket fogadtak el valónak, amelyek a vádlottat elkeseríthették és erős felindulásba hozhatták, de öntudatától meg nem fosztották, a jogkérdésre adott válasz alapján azonban az esküdtbíróság beszámíthatóságot kizáró ok alapján (Btk. 76. §) vádlottat a vád alól felmentette 270 179. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a Bp. 385. § 1. a) pontja alapján és bűnösséget megállapító új ítélet hozása, mikor az esküdtek a ténykérdésre adott válasszal azt állapították meg, hogy a vádlott ismeretlenül maradt társaival együtt a sértettet megtámadta, a támadók egyike a sértett kezét lefogta, másika a sértettet fejbe ütötte, a harmadik pedig a sértett kezéből annak pénztárcáját kivette, a jogkérdésre adott válasz alapján azonban az esküdtbíróság a rablás bűntettének vádja alól felmentette a vádlottat 283 180. Az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése a Bp. 385. § 1. c) pontja alapján és bűnösséget megállapító új ítélet hozása, mikor az esküdtek a külön ténykérdésekre adott válasszal nem állapítottak meg oly tényt, amely szerint a vádlottnak akár az élete, akár a testi épsége a néhai sértett részéről bármi módon megtámadva vagy fenyegetve lett volna, a jogkérdésre adott válasz alapján azonban az esküdtbíróság a vádlottat jogos védelem címén felmentette 285 387. §. 23. Ha a kir. törvényszék a vádlott terhére megállapított cselekményt csalás bűntettében való bünsegédi részesség helyett tévesen bűnpártolásnak minősítette, de emiatt a vádló nem fellebbezett, a minősítés jogerejűsége kimerül abban, hogy a minősítést a vádlott terhére megváltoztatni nem lehet, a téves minősítéssel kapcsolatban azonban anyagi joghatás, aminő a Btk. 378. §-án alapuló büntethetőséget kizáró ok is, nem állapítható meg 32 92. A csupán a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt használt perorvoslat nem támadja meg az ítéletben a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozólag tett rendelkezést ; ennek folytán, ha a fellebbviteli bíróság a büntetést a Btk. 92. §-ának mellőzésével állapítja meg,