Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Tartalémmutató. XXIX Lap Bpn. 20. §. 74. El kell rendelni a helyesbítő eljárást, mikor két esküdt az ítélet meghozatala előtt azt a nyilatkozatot tette, hogy a kihirdetett határozat nem hívón tünteti fel az esküdtek határozatát, mert az esküdtek nem akarták felmenteni a vádlottat 107 75. Helyesbítő eljárás elrendelésére nem szolgál okul az a körülmény, hogy az esküdtek a ténykérdésben foglalt és határozatukban valónak elfogadott tényekben bűncselekmény tényálladékát fel nem ismerik; ez csupán jogi tévedés lehet, amely a körül forog, hogy a valónak elfogadott tényekben foglaltatik-e bűncselekmény, vagy nem 108 76. Helyesbítő eljárás elrendelésére nem szolgál okul az a körülmény, hogy az esküdtek a ténykérdésben foglalt és határozatukban valónak elfogadott tényekben nem a szándékos emberölés kísérletének, hanem csupán a súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát ismerték fel; ez csupán jogi tévedés lehet, amely a körül forog, hogv a valónak elfogadott tényekben mily bűncselekmény foglaltatik? 110 XX. FEJEZET. Perorvoslatok. 384. §. 223. II. A Gybp. 15. §-a szerint a bíróság elnöke zárja ki a nyilvánosságot, ha a főtárgyalás nyilvánossága akár az állam biztonságát, akár a katonai szolgálati érdekeket veszélyeztetné. A főtárgyalás elnökének a nyilvánosságot kizáró intézkedése ellen a Bp. 384. § 7. pontja alapján semmisségi panasznak van helye 318 51. VI. A főtárgyalás elnökének azon intézkedése ellen, amellyel az orvosszakértőt elzárta az elől, hogy a védőnek egyik kérdésére válaszoljon, a Bp. 384. §-ának 9. pontja alapján semmisségi panasznak van helye 73 209. Ha a főtárgyalás elnöke által tett intézkedés a bizonyítás kérdését érinti és ennélfogva az ügy érdemi részének eldöntésére befolyással lehet, ez ellen a felek a Bp. 384. § 9. pontja alapján semmisségi panaszt használhatnak 297 385. §. 51. VIII. Megsemmisítése az esküdtbíróság ítéletének a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, mikor az esküdtbíróság az esküdteknek a jogkérdésre adott válasza alapján az előre megfontolást nem állapította meg. de a Kúria a ténykérdésre adott válasz alapján a szándék előre megfontolását fennforgónak találta 72 f>4. Az esküdtbíróság ítéletének és eljárásának megsemmisítése a Bpn. 29. §-ának 6. pontja alapján és új eljárás rendelése, mikor az esküdtek a főténykérdésre adott válasszal azt állapították meg, hogy a vádlott — a lopáson rajta éretvén — a lopott dolog megtartása végett erőszakot használt, a kisegítő jogkérdésre adott válasz alapján azonban mégsem rablásnak tekintendő bűncselekményben (Btk. 345. §-a), hanem lopás vétségében mondotta ki az esküdtbíróság bűnösnek a vádlottat, a közvádló pedig a minősítés miatt nem élt semmisségi panasszal 95