Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

XXVIII Tartalommatató. nem kell felvenni a ténykérdésbe, hogy mindegyik vádlott hol és hány ütést mért az elhaltra és hol érte ezt az ütés; elég annyi ténykörülmény felsorolása, hogy a megoldandó kérdés lényegére és részleteire az esküdtek nem lehetnek kétségben. — II. Ha a vádlott a főtárgyaláson bizonyos irányban védelmet terjeszt elő, ez már alapul szolgál külön kérdés feltevésére 55. I. Nem kell felvenni a ténykérdésbe a védő részéről javaslatba hozott oly ténykörülményt, amelynek az ügy megítélése szempontjából nincs döntő jelentősége. — II. Nem kell felvenni a ténykérdésbe a védő részéről javaslatba hozott oly ténykörülményt sem, amely- • nek megfelelő adat a főtárgyalás folyamán nem merült fel 56. Oly ténykörülményeket, amelyek csupán mint enyhítő körülmények jöhetnek figyelembe, a ténykérdésben nem kell, sőt nem is szabad felsorolni 57. A törvény nem tiltja a főkérdésnek vagylagos szerkesztését, feltéve, hogy a vagylagos kérdés csupán a tettben való közreműködésnek vagy pedig az elkövetésnek módja tekintetében történik és feltéve, hogy a felsorolt módozatok mindegyiké olyan, hogy külön-külön kimeríti az alkalmazandó törvény ismérveit, úgy hogy ebből a szempontból egyenlő értékűek. Minthogy a Btk. 70. és 71. §-ai szerint a tettesség és a társtettesség egyenlő tekintet alá esik, ez irányban a vagylagos kérdés nem kifogásolható. Nem kifogásolható a vagylagos kérdés abban a tekintetben sem, hogy az élet kioltása fejszecsdpással vagy kútbadobással történt-e, mert az ölés tényálladéka szempontjából ez a körülmény közömbös 58. I. Oly külön kérdést, amely arra irányul, hogy a cselekmény elkövetése idejében a vádlott elmetehetsége megvolt-e zavarva, ami miatt a vádlott akaratának szabad elhatározási képességével nem • birt, nem szabad feltenni. — II. Mellőztetett a bünsegédi bűnrészességre irányuló külön kérdés feltevése, mikor maga a vádlott tettesi tevékenységet ismert be és bünsegédi bünrészességre a főtárgyalás folyamán megfelelő ténybeli adat nem merült fel 59. Mellőztetett a Btk. 284. §-a alá eső bűncselekményre irányuló külön kérdés feltevése, mikor a főtárgyalás adatai szerint a vádlott házasságon kívül született gyermekét nem a szülés alatt és nem is közvetlenül, hanem három nappal a szülés után ölte meg 60. Mellőztetett a Btk. 281. §-ának második bekezdése alá eső bűncselekményre irányuló külön kérdés feltevése, mikor a főtárgyalás folyamán nem merült fel adat arra, hogy a sértett a vádlottat vagy hozzátartozóját jogtalanul súlyosan bántalmazta volna 61. Mellőztetett a jogos védelemre irányuló külön kérdés feltevése, mikor ezzel maga a vádlott sem védekezett, hanem azt adta elő, hogy felháborodásában lőtt a sértettre 62. Mellőztetett a Btk. 308. §-a alá eső bűncselekményre irányuló külön kérdés feltevése, mikor a főtárgyaláson felmerült bizonyítási anyag szerint a vádlottaknak mindegyike az életnek kioltására feltétlenül és egyformán veszélyes eszközzel bántalmazta a sértettet addig, amíg együttes és közös tevékenységük következtében ennek halála állott elő 63. Gyújtogatás bűntettének vádja esetében a védő részéről javaslatba hozott — a Btk. 427. §-ában meghatározott, a büntethetőséget kizáró okra alapított — külön kérdés feltevésének mellőzése 65. Halált okozott súlyos testi sértés bűntettének vádja esetében a védő részéről javaslatba hozott oly külön kérdés feltevésének mellőzése, amely gondatlanságból okozott emberölés megállapítására irányult