Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommulató. xxvn Lap 203. Nem sérti a lettazonosság szabályát az, hogy bár a kir. ügyész az elsőfokú főtárgyaláson vádját a Btk. 437. §-ára alapította s a kir. főügyész a felmentő ítélet ellen a kir. ügyész részéről bejelentett fellebbezést változatlanul fenntartotta, a vádlott cselekménye a Btk. 43S. §-a szerint minősíttetett 29.J 326. §. 224. Ha a vádlott azon cselekménye miatt, hogy szerződésellenesen silány minőségű árút szállított a katonai igazgatásnak, csalás címén megbüntettetett, újrafelvételi eljárás nélkül nem vonható újabb bűnvádi eljárás alá az 1915 : XIX. t.-c. 1. §-a alá eső bűncselekmény címén 320 XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. Bpn. 5. §. 48. Esküdtbíróság hatáskörébe tartozó sajtóbűncselekmény esetében, ha a főtárgyalás a Bpn. életbelépése után tartatott meg, a kérdések feltevésére nézve a Bpn. rendelkezései irányadók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése még a Bpn. életbelépése előtt történt 69 49. Gyujtogatásra való felbujtás vádja esetében a ténykérdésben fel kell sorolni mindazokat a ténykörülményeket, amelyek arra vonatkoznak, miért és mikép igyekezett a vádlott reábirni a tettest a bűncselekmény elkövetésére, továbbá mivel és mily módon gyakorolt a vádlott a tettesre oly pszihikai hatást, amelynek következtében ez magát a bűncselekmény véghezvitelére elhatározta. Az, vájjon a vádlott szándékosan reábirta-e a tettest a gyújtogatás elkövetésére, a jogkérdés tárgya 670 50. Halált okozott súlyos testi sértés bűntettének vádja esetében «a bántalmazásra irányuló szándék)) nem sorolható fel a ténykérdésbe felveendő ténykörülmények között 72 51. I. Gyilkosság vádja esetében az előre megfontolásra vonatkozó tény- és jogkérdésnek feltételét nem lehet megtagadni. — II. A törvény nem rendeli el a főténykérdésnek több részre való felosztását, hanem a bíróság belátására bízza, vájjon a körülményekhez képest egy főténykérdést vagy pedig több részre osztott ténykérdést tegyen-e fel. — III. A védő részéről javaslatba hozott oly ténykörülményt, amely az ügy megítélése szempontjából nem döntő jelentőségű, nem kell felvenni a ténykérdésbe; döntő jelentőségű ténykörülménynek a kérdésben való felsorolása sem kell, hogy a javaslatba hozott kifejezés használatával történjék 72 52. Az esküdtekhez intézendő kérdések szövegét a bírói tanács állapítja meg. A bírói tanács a vádló részéről javaslatba hozott kérdésekben az egyes kifejezéseket egyenrangú és egyenlő jelentőségű más kifejezésekkel cserélheti fel 81 53. A főténykérdést azon tényállás szerint kell szerkeszteni, amelyen a vád alapszik. Nem szabad szétosztani a főténykérdést a válaszolásmi k vagy válasz nélkül hagyásnak oly irányításával, amelynek folytán a vád alapjául szolgáló tényállás nem kerül az esküdtek döntése alá 82 54. I. Halált okozott súlyos testi sértés bűntettének vádja esetében