Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

XJLIV Tartalomm utaló. Lap 1879 :XL. tc. A magyar büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. (Kbtk.) 43. §. 18. A Bp. 134. §-a a terheltet csupán az őt terhelő és elébe tartandó adatokra, a vádra, illetőleg a bűnösségre vonatkozó vallomástétel kötelezettsége alól mentesíti, de nem jogosítja fel őt arra, hogy a nevének, állásának és lakóhelyének megmondására hozzáintézett felszólításra valótlant mondjon. Aki terheltkép való kihallgatása alkalmával e tárgyban hozzáintézett kérdésre a választ megtagadja vagy valótlant állít, a Kbtk. 43. §-a alá eső bűncselekményt követi el 27 204. A vádlott a kihágás miatt reászabott pénzbüntetésnek helyébe lépő elzárás büntetésének elszenvedését akarta elkerülni azáltal, hogy a vádlott-társát pénzbeli ígérettel az elzárásnak helyette való eltöltésére reábirta. Vádlottak tette sem a Btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisítás, sem a Btk. 374. §-ába ütköző bűnpártolás, hanem a Kbtk. 43. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás 296 88. §. 145. A Kbtk. 88. §-a alá eső kihágás a 87. §-ban meghatározott kihágással szemben önálló bűncselekmény, amelynek nem tényálladéki eleme sem a szerencsejátékvállalat tartásában való közreműködés, sem pedig a vállalkozónak a szerencsejáték űzésében való segítése. A 87. § alá eső kihágást elköveti az, aki nyilvános vagy pedig a közönségnek nyitva álló helyen szerencsejátékban részt vesz 229 1879: XXXI. tc. Az erdőtörvény. 207. A jogtalan legeltetés, ha az okozott kár 60 koronát meghalad és a Btk. 421. §-ában meghatározott vagyonrongálás tényálladékához megkívánt szándékosság nem állapítható meg: a bíróság által mint az erdőtörvény* 100. §-a alá eső erdei kihágás bírálandó el 297 1881: XIV. tc. a kézi zálogüzlet szabályozásáról. 208. Az 1881 : XIV. t.-c. alapján folytatott zálogkölcsönügyletek után az idézett törvénycikk 11. §-a szerint járó, a kölcsönösszeg százalékában kifejezett zálogkölcsöndíj egy hónapnál hosszabb időre történt elzálogosításnál csak az egy hónap után a zálog tényleges kiváltásáig lejárt napokra szedhető; ha a zálogkölcsöndíj a jelzettnél hosszabb időre előre levonatott, a túlfizetett összeg a fél részére visszatérítendő. E szabálynak a megszegése az 1881 : XIV. t.-c. 23. §-a alá eső kihágás tényálladékát megállapítja.' 297 1883:XLIV. tc. a közadók kezeléséről. 219. Jövedéki kihágási ügyekben a pénzbüntetés behajthatlanság esetére az 1883 : XLIV. t.-c. 108. §-ának rendelkezései alapján változtatandó