Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Büntetőjogi Döntvénytár. 163 Ezekből a vizsgálóbíró azl a következtetést vonja le, hogy a Bp Élt. u2(). §-ának rendelkezése a vádianács előtti tárgyalásnak engedély nélkül való közzétételét nem érinti, hogy tehát a D. Győző terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény. A Kii', ügyésznek ezen végzés ellen közbevetett íelíolyamodasái a k.-i kir. törvényszék vádtanácsa 1912. évi február hó 9-én 885. szám alatt hozott végzésével, mellőzve a vizsgálóbírói végzés indokait, azért utasította el, mert az «E-i Lapok»-nan megjelent közleménynek közzétételére a terheltnek az engedélyt az e.-i kir. törvényszék — bár utólagosan — megadta. A kir. ügyésznek ezen másodfokú végzés ellen közbevetett további fellolyamodását a k.-i kir. ítélőtábla 1914. évi április hó 12-én 728. szám alatt hozott végzésével a vizsgálóbírói végzésben felhozott indokokból szintén elutasította. A Bp. Élt. 20. §-a az abban meghatározott büntetés terhe alatt lilt|a a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyalásnak vagy főtárgyaiásnak közzétételét és kivételt csak arra az esetre állapít meg, ha a hatóság a közzétételre az engedélyt megadta, ami a dolog természete szerint az engedélynek a közzétételt megelőzően történt megadását tételezi fel. A törvény, midőn a jelzett tilalmat megállapítja, nem tesz különbséget azon esetek között, melyekben a tárgyalás vagy főtárgyalás nyilvánosságának a közrend vagy a közerkölcsiség megóvása szempontjából a Bp. 293., 337. és 542. §-a alapján való kizárása a bíróságra van bízva és a Bp. 261. §-ában szabályozott azon eset között, melyben a vádtanács előtti tárgyalás nyilvánossága a bíróság határozatától függetlenül, általánosságban már a törvény erejénél togva van kizárva. Már ebből is következik, hogy a Bp. Élt. 20. §-ának rendelkezése kivétel nélkül az említett esetek mindegyikében alkalmazandó. Téves a vizsgálóbíró végzésében felhozott, a kir. ítélőtábla által is magáévá lelt érvelés, melyből arra a következtetésre jut, hogy a 20. §. rendelkezése a Bp. 261. §-ában meghatározóit eselre nem alkalmazható. Mert eltekintve attól, hogy a vádtanács előtti tárgyalás nyilvánosságának kizárására vonatkozó törvényes rendelkezés a közrend és a közerkölcsiség szempontjainak méltatását már magában foglalja, nem áll az, hogy a 261. §. tilalma csak a felek érdekeinek megoltalmazását célozza, hanem a tilalom megállapítását főképen az igazságszolgáltatás általános érdekei, tehát fontos állami érdekek javasolják. Nyilvánvaló ezekből, hogy a Bp. Élt. 20. §-ában körülírt vétség a vádtanács előtti tárgyalásnak hatósági engedély nélkül 11*