Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

162 Büntetőjogi Döntvénytár. Megsértette tehát a törvényt a k.-i kir. törvényszék vizsgálóbírója végzésével annyiban, amennyiben kimondotta, hogy a vádtanács előtt a Bp. 261. §-a értelmében a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyalásnak közzététele nem esik a Bp. Élt. 20. ^-ának tilalma alá, s ebből az indokból a kir. ügyész részéről D. Győző ellen ilyen közzététel miatt tett feljelentésben a vizsgálat elrendelése iráni előterjesztett indítványt elutasította. Megsértették a törvényt a k.-i kir. törvényszék vádtanácsa és a k.-i kir. tábla is azzal, hogy a kir. ügyésznek a vizsgálat elrendelését megtagadó határozatok ellen közbevetett felfolyamodásait elutasították. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatállyal. Indokok: ü. Győző, az «E-i Lapok» szerkesztője az ellene nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt folytatott bűnvádi ügyben az e.-i kir. törvényszék vádtanácsa elolt a vádirat elleni kifogások fölött 1911. évi augusztus hó 7-én megtartott nem nyilvános tárgyalást, valamint a vádtanácsnak annak alapján hozott megszüntető határozatát az említett lapnak 1911. évi augusztus hó 13-án és 27-én megjelent számaiban közzétette. Ennek következtében a k.-i kir. ügyész ellene az 1897 : XXXIV. tc. 20. §-ában körülírt vétség miatt a vizsgálat elrendelését indítványozta. D. Győző egyebek között azzal is védekezett, hogy az e.-i kir. törvényszék 1911. évi október hó 23-án 5736. szám alatt hozott, az iratokhoz csatolt végzésével neki a vádlanácsi tárgyalás alapján hozott határozatnak nyomtatvány útján való nyilvánosságra hozatalára az engedélyt megadta. A k.-i kir. törvényszék vizsgálóbírája 1911. évi december hó 30-án 9028. szám alatt hozott végzésével a kir. ügyésznek a vizsgálat, elrendelése iránt előterjesztett indítványát elutasította. A végzés indokolása szerint az a tény, hogy a bíróság a Bp. 293., 337. és 542. §-ai értelmében a törvényszék az esküdtbíróság és a járásbíróság előtt tartott tárgyalás vagy főtárgyalás nyilvánosságát csak a közrend vagy a közerkölcsiség veszélyeztetése indokából zárhatja ki, míg ellenben a Bp. 261. §-a a* kifogások fölölti tárgyalás nyilvánosságál a közrend és a közerkölcsiség veszélyeztetését nem emlílve, feltétlenül az általánosságban kizárja, azt bizonyítja, hogy a nyilvánosságnak a 261. §. alapján való kizárása kizárólag a felek érdekeinek megóvását célozza, s ennélfogva a nyilvánosságra hozatal tilalmának fenntartása nem foghat helyet akkor, ha a tárgyalás közzététele a felek, nevezetesen — mint a jelen cselben, — a terhelt erdekeit szolgálja.