Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

4Ü0 Büntetőjogi Döntvénytár. büntetésre ítéltetett, a Bp. 385. §. 1. c) pontjában foglalt semmisségi okból e §. végpontja és az időközben életbe lépett és a Btk. 2. §-a értelmében alkalmazandó 1914 : XLI. tc. 18. §-a alapján a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében hivatalból meg volt semmisítendő és a vádlott eme pénzbüntetés fizetése alól fel volt mentendő, mert a kir. Kúria úgy találta, hogy a becsületsértés elkövetésére az e bűncselekmény tekintetében sértetlkép jelentkező V. Árpádnak a másodbíróság ítéletében valónak elfogadott és a vádlott női becsülelét mélyen sértő jogellenes és botrányt keltő viselkedése adott okot. 100. A vádlottnak az a cselekménye, hogy üzletét betörés ellen biztosította, csalárdul betörést koholt és a biztosítási összeg kifizetését szorgalmazta, a Bn. 50. §-a alá eső csalás. (Kúria 1915 febr. 3. B III. 1259. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott semmisségi panaszt jelentett be a Bp. 385. §. 1. a) és b) pontjai alapján. A panasz alaptalan. És pedig annak a Bp. 385. §. 1. a) pontjára alapított része azért, mert a megállapított tényállás szerint a vádlott üzletét és árúraktárát 1912. évben lopás ellen 20.000 K-ra biztosította az Osztrák elemi biztosítótársaságnál, majd ezen intézel budapesti képviseleténél 1912. évi december hó 27-én kárigényének érvényesítése céljából azt a bejelentést tette, hogy üzletébe ismeretlen tettesek az 1912. évi december hó 24-ről 25-re menő éjiel betörlek és onnan az összes árúraktárt és az egész készpénzt elvitték ; a vádlott a lopásról a s—i városi rendőrkapitányi hivatalnál is hasonló értelemben lett feljelentést; a vádlotl kárára azonban lopás nem történi és mindazon a lopás meglörténtének bizonyítására alkalmas jelenségeket, mint pld. az árúknak az üzlelből való elvitelét, a pénzszekrény zárának kinyitására szolgáló kulcsoknak a zárba történt illesztését stb. a \ ádlott maga hozta léire. Ezek szerint a vádlott cselekményében a fondorlattal való tévedésbe ejtés és a jogtalan vagyoni haszon szerzésének, valamint a kár okozásának célzata benfoglaltatván, az alsófokú bíróságok — tekintettel arra, hogy a kár a vádlott