Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

152 Büntetőjogi Döntvénytár. G. János, neje és lakója nagyrészben a vádlott javára hatálytalaníthatták. Éz a támadás különben amúgy sem volt veszedelmes, ami kitűnik abból, hogy a vádlotton a bántalmazás figyelemreméltó nyomot nem hagyott. Mindezek alapján a kir. Kúria a valónak elfogadott tényállás szerint úgy találja, hogy a vádlott, amidőn F. János egyrészt jogos, másrészt különös veszélyességgel fel sem lépő támadását ölési cselekménnyel viszonozta, sem általánosságban, sem a szükségesség mértéke tekintetében nem mozgott a jogos védelem terén, ezen jogcímen történt fölmentése tehát sérti a törvényt s megvalósítja a panaszolt semmisségi okot. Ezért kellett az esküdtbíróság ítéletét megsemmisíteni s vádlottat, aki szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal, embert megölt, a jelen ítélet rendelkező része értelmében bűnösnek kimondani és őt bűnössége arányához képest büntetni. A büntetés kiszabásánál a kir. Kúria súlyosító köiülménynek vetle az erkölcstelen viszonyt, amelyet a vádlott az elhalt nejével folytatott s amellyel a házasfelek közölt az életközösséget gyökerében megzavarta, viszont enyhítőnek fogadta el a vádlott büntetlen előéletét és az elhalt meglepő megjelenése és támadása által okozott lelki izgalmat s ezek kellő mérlegelése mellett alkalmazta a vádlott javára a Btk. 91. §-át. * ¥ = Kúria: Aki jogtalan támadással védekezést idéz elő, ezzel szemben nem élhet jogos védelemmel (5790/1944). — II. A relativitásra vonatkozólag I. 4018/191)6 (BDlár r. f. VII. 107.), 5493/1888 EH (BHT 205.), 3959/1913 [BDtár VII. 171.) Az indokolás 9. bekezdésében foglalt kijelentéssel szemben v. ö. Kúria 4407/1912: A néhai, részeg állapotban, fejszével kezében életveszélyes fenyegetés mellett, a vádlott részéről félelem miatt belülről elzárt lakásba erőszakkal behatolt, a vádlottat megragadta, azzal dulakodott, mindketten útőeszközt kerestek, végre a vádlott az ágy alatt lelt fejszével a néhait leütötte. A kir. tábla elítélte a vádlottat, mert biztosan számíthatott a ház körül volt egyének segítségére. A Kúria megállapitotla a jogos védelmet, mert a megtámadottnak joga van önerejéből való védekezésre és nem kell másoknak esetleges segítségét bevárni. 95. A Bn. 43. §-a alá eső bűncselekménynek nem a reábirás, hanem a megszerzés az elkövetési cselekedete; a megszerzés fogalmának pedig megfelel az a tevékenység is, amellyel a télies a nő szándékára vagy szándékának hiányára való tekintet nélkül