Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

80 Büntetőjogi Döntvénytár. ágyról lecsúszott s néhány perc múlva fulladás következtében meghalt, Ilyen ténymegállapítás mellett az esküdtek arra a jogkérdésre, hogy N. Gusztáv előre megfontolt szándékból ölle-e meg T. Emiliát, nem-mel felelvén — az esküdtek határozata alapján, vádlottnak lent leírt cselekménye az esküdtbíróság által szándékos emberölés bűntettének lelt minősítve. Tekintve azonban, hogy e tényállás szerint 1914. évi január hó 8-án este, amikor K. Róza vádlott (elhívta N. Gusztáv vádlottat arra, hogy T. Emíliát tegye el láb alól, azzal válaszolt, hogy nem teszi meg, mert a vértől irtózik s mikor K. Róza erre azt a kijelentést tette, hogy megíojtásnál nincsen vér, válasz nélkül távozott, de K. Róza hívására, hogy másnap este ismét jelenjék meg nála. ott tényleg meg is jelent s K. Róza szobájában folytatták az előtte való napi beszélgelést T. Emilia miként leendő megöléséről; tekintve, hogy ezek szerint N. Gusztávnak 1914. évi január 8-án estétől másnap este nyolc óráig módjában volt K. Róza tervét fontolóra venni s a tett végrehajtását s annak következményeit nyugodtan mérlegelni; s tekintve, hogy mikor ezek után arra határozta el magát 1914. évi január hó 9-én, hogy K. Rózához, aki a gyilkosság és rablás tervét neki felvetette s az ölés módját is megjelölte, mint amelyet vér nélkül is végre lehet hajtani, ismét visszatért; tekintve, hogy 1914. évi január hó 9-én este 8 órától % 9 óráig beszéltek K. Rózával T. Emilia megöléséről s megbeszélték a részleteket, a végrehajtás módját, a tett végrehajtására alkalmas pillanatot s ezután nem sok idő múlva N. Gusztáv T. Emília megölését orozva végre is hajtolta: kétségtelen, hogy N. Gusztáv szintén előre megfontolt szándékkal követte el a tettet, mert az az idő, amely a terv felvetésétől annak kiviteléig eltelt, elegendő volt arra, hogy a különben is nem teljesen műveletlen iparossegéd, mint N. Gusztáv, a cselekmény elkövetésére indító s attól visszatartó okokat nyugodtan mérlegelhette és megfontolhatta. Minthogy ezek szerint a valóknak elfogadóit tények alapján, N. Gusztáv cselekménye a Btk. 278. §-ába ütközik, vádlottnak ez a cselekménye gyilkosság bűntettének volt minősítendő. Tekintve továbbá, hogy tényképen lett az is elfogadva, hogy T. Emilia megölése után K. Róza és N. Gusztáv vádlottak T. Emiliának zárva volt pénzszekrényét a felkutatott kulcsokkal felnyitották s onnan 20,000 K-t meghaladó értékű dolgokat vettek el jogtalanul, a szándékos emberölés bűntettének elestével N. Gusztávot, mint a rablás bűntettében K. Róza vádlottnak a Btk. 70. §-a sz érinti tettestársát kelleti bűnösnek kimondani, illetve ezt a cselekményét a gyilkosság bűnlettével anyagi halmazatban állónak kellett kimondani.