Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

liünlelőjogi Döntvénytár. ségi panaszát N. Gusztáv vádlott cselekményeinek minősítését illetően, Tényképen lett ugyanis elfogadva, hogy K. Róza vádlott 1914. évi január hó 8-án a késő délutáni órákban szolgálatadója T. Emíliának Margit rakpart 46. sz. alatt lakásába, szolgálatadójának távollétében, szerelőjét N. (iusztávot bebocsátotta s neki a lakás berendezését, asszonyának hálószobáját, ebben az ágyai és asszonyának azon való alvóhelyét, valamint a lakásban levő pénzszekrényt megmutogatva elmondotta, hogy asszonyának sok pénze és nagyérlékű ékszerei vannak s megjelölte azt a helyet is, ahol T. Emilia a pénzszekrény kulcsait eldugva tartogatja. Tényképen lett elfogadva, hogy N. Gusztáv T. Emiliának lakását így megszemlélte s megtudta azt, hogy a nevezettnek sok készpénze és nagyértékű ékszerei vannak s hogy a pénzszekrény eldugott kulcsa nehézség nélkül feltalálható. Az esküdtek valónak fogadták el azt is, hogy K. Róza és N. Gusztáv a cselédszobába mentek, s itt K. Róza kijelentelte N. Gusztáv előtt, hogyha ő terű lenne, T. Emiliát, akir.í irigykedett, már rég eltette volna láb alól és leihívta N. Gusztávot, hogy ezt tegye meg ő, mire N. azt válaszolta, hogy a vértől irtózik s emiatt ő azt meg nem leszi, mire K. Róza azt felelte: a meglojtásnál nincs vér. Erre N. választ nem adván, eltávozott, távozás közben azonban K. őt másnapra esti 8 órára magához hívta, meghagyva neki, hogy megérkezését a konyhaajtón való kopogtatással jelezze; N. Gusztáv 1914. évi január 9-én este meg is jelent s a megbeszélt módon való kopogtatás után bebocsátást nyert, a cselédszobában egy spanyollal mögé leült, K. Róza pedig kézimunkával foglalkozott, eközben N. Gusztávot rábeszéléssel, kérleléssel, biztatással, házasságuk kilátásba helyezett megkötésével és annak hangoztatásával, hogy ő ügy csinálja, a dolgot, hogy bántódásuk nem lesz, 3A9 óráig beszélgettek N. Gusztávval T. Emilia megöléséről, még pedig úgy, hogy a telt akkor lesz végrehajtandó megfojtás útján, mikor T. Emilia az ágyába tér; mialatt pedig K. Róza a szolgálaladójának a hálószobájában a teendőit elvégezle, N. Gusztáv végleg elhatározta magát T. Emilia megfojtására. Amikor azután K. Róza IS. Gusztávnak tudomására hozta, hogy T. Emilia az ágyba lefeküdt, az utóbb nevezett vádlott a K. Róza által kezébe adott törülközőt zsebébe dugta, K. intő hívására a cselédszobából a lakás előszobáján keresztül K. Rózától követve, T. Emilia hálószobájába hatolt, ott az ágyban fekvő és újságot olvasó T. Emíliára vetette magát, azt előbb jobb, majd bal kezével torkon ragadta, nyakát összeszorította, fojtogatta, miközben K. Róza vádlóit az éjjeli szekrényen levő villamoslámpát eloltotta, ami után fojtogatás közben T. Emilia az