Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

78 Büntetőjogi Döntvénytár. bírálni azt, hogy ez a válasz annak a fogalomnak, amit a védő vitat, megfelel-e vagy sem. Hogy a ténykérdésbe nem vétetett fel az, hogy N. Gusztáv 1914. évi január hó 9-én munkát keresett, semmisségi okot egyáltalában nem állapít meg, mert a Bpn. 5. §-a értelmében a ténykérdésbe az ügy megítélése szempontjából döntő jelentőségű ténykörülményeket kell felvenni, akkor, ha valamelyik fél is indítványozza vagy enélkül is, ha a bíróság szükségesnek tartja ; már pedig az ügy megítélése szempontjából nagyon alárendelt jelentőségű körülmény, hogy keresett-e a vádlott munkát vagy sem. De az a körülmény sem panaszolható sikerrel, hogy N. Gusztáv vádlottat illetően a lénykérdésbe nem véletett fel, hogy K. Róza mivel bírta reá N. Gusztávot a cselekmény elkövetésére, mert ez nem N. Gusztávnak, hanem K. Rózának ténykedése volt, ennél a vádlottnál pedig a főlénykérdésbe ezek a körülmények belefoglaltaltak s a két vádlott ténykedéseinek szoros kapcsolatánál fogva az esküdtek előtt sem lehetett kétséges, hogy N. Gusztáv milyen minőségű és mérvű reábírás következtében hajtotta végre a vádbeli tettet. Ami pedig a bíróság jogi felfogásának fejtegetésére vonatkozó panaszt illeti, bár az alsóbíróság azzal a tényével, hogy a kir. Kúria utasítását, melyet a Bp. 438. §-a értelmében ellentmondás nélkül és feltétlenül követni tartozik, a nyilvános tárgyalás folyamán, teljesen önkényes belekapcsolásával az eljárás rendjébe, illetéktelen bírálat tárgyává tette és annak törvényessége iránt kételyeit fejezte ki, oly szerepre vállalkozott, mely őt sem törvény szerint meg nem illeti, sem hivatalos hatáskörének természetével meg nem egyezleihető, mégis ez a körülmény semmisségi okot a jelen esetben azért nem állapít meg, mert a védelem érdekeit nem sértette s az ítélethozatalra befolyással nem volt; elnöki fejtegetésnek pedig nem tekinthető. K. Róza vádlott védőjének a kérdés feltevésére vonatkozó fentjeizeit panasza pedig azért alaptalan, mert védencével szemben a szándékos emberölés bűntettére nézve is tétetett fel kérdés, a praemeditalióra vonatkozó kérdés feltétele pedig megtagadható sem volt, mert a vád e részben gyilkosság bűnteltére irányult. De alaptalan K. Róza vádlottnak és védőjének a Bp. 385. §-ának 3. pontjára fektelett semmisségi panasza is, mert az az egyedül elfogadható enyhítő körülmény, hogy a vádlott büntetlen előéletű, az esküdtbíróság által helyesen mérlegelt nagy számú súlyosító körülmények mellett nem ok arra, hogy a társadalomra annyira veszélyes egyén szabadságvesztésbüntetésre ítéltessék. Alaposnak kellett azonban felismerni a kir. ügyész semmis-