Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

62 Büntetőjogi Döntvénytár. a Btk. 404., 403. §. 1. pontjában körülírt négy magánokirat hamisítás bűntettében bűnösnek mondták ki. Sőt a fenti tényállásból megállapítható az is, hogy a vádlott ilynemű magánokirathamisításokat majd minden esetben többször is elkövetett, mert legtöbb esetben több meghosszabbítási váltót töltött ki megállapodásellenesen; ezenfelül e tényállásban az uzsora jelenségei is észlelhetők, de mindezek a bírói mérlegelés körén kívül estek, miután ez irányban megfelelő vád nem emeltelelt ; 4. a W. Frigyesné esetében a Btk. 404., 402. §-aiban meghatározott magánokirathamisítás bűnteltére vonatkozólag a Bp. 385. §-ának i.a) pontjára fektetett semmisségi panasznak oka a védekezés szerint az, hogy vádlott nem járt el megállapodás ellenesen, minthogy a kezesek a kötelezvény alapján csak annyira perellettek, amily összegért kezeskedtek ; továbbá, mert az állítólag megállapodás ellenesen kitöltölt kötelezvény nem is használtatott, mert a kezeseket az eredeti kötelezvény leimutatása nélkül makacssági íléleltel marasztalták. Hiányzik tehát a megállapodás ellenesség és az okirat használat jogi alkateleme, amelyek nélkül pedig bűnösség.nem mondható ki. Az erre az esetre vonatkozó valóknak elfogadott tények a következők: G. M. és I). V.-né készfizető kezesek jótálltak W. F.-né 300 K tartozásáért. Az adós ebből a tartozásból már jórészt lefizetett, midőn új 100 K kölcsönt vett fel, amelyre nézve már új kötelezvényt, új kezességet nem kértek tőle, hanem a vádlott ahelyett az eredeti, a kezesek által is aláírt kitöltetlen kötelezvényt 457 koronára kitöltötte, a kezesekel megperelte, aztán rábeszélte őket, hogy a tárgyaláson ne jelenjenek meg; így sikerült neki ellenök makacssági ítéletet kapnia. E tényállás megcáfolatlanul mutatja, hogy a vádlott eljárása rosszhiszemű és megállapodásellenes volt, mert amiért a kezesek jótállottak, azt az összeget az adós nagyobb részben már lefizette s mégis a vádlott az eredeti összeget — a 300 K-t — is jóval meghaladó összegről töltötte ki a kötelezvényt s ennek alapján perelte a kezeseket. Az a további érv, hogy az így megállapodásellenesen kitöltőn kötelezvény a kezesek ellen nem használtatolt, mert azok makacssági ítélettel marasztaltattak el, tehát az okiratot nem is kellett felmutatni, szintén alaptalan. A vádlott a megállapodás ellenesen kitöltött kötelezvény alapján perelte a kezeseket, keresetének tényalapját és jogcímét a készfizetői kezességi nyilatkozattal ellátott kötelezvényből merítette, a kezesek ilyen minőségben készfizetői kötelezettségük alapján marasztaltattak. Mindez pedig együttvéve nem más, mint a megállapodás ellenesen kitol-