Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

Büntetőjogi Döntvénytár. ajánlatában nyílván arra utalt, hogy a meg uein nevezett tőkéssel összeköttetést tart fenn és ettől a kölcsönnek a sértett személyes hitelére a meghatározod feltételek mellett való kieszközlésére képes. Ama körülmények szerint pedig, hogy a vádlott megnevezni sem tudta ;izt a személyt, akinél a kölcsön kieszközlése végett közbenjárt, s hogy evégett általában mit sem tett; az következik, hogy a vádlott csak színlelte a kölcsön megszerzésére vonatkozó készségét és képességét. Minthogy pedig fondorlat által a vádlott jogtalan vagyoni hasznot szerzett és sértettnek az előleg címén kifizetett 230 K erejéig vagyoni kárt okozott, fenförog a csalásnak többi ismérve is . . . * * = A vádlott a sértetteknek azzal okozott kárt, hogy a sértetteket a hitel kieszközlésére vonatkozó készségére és képességére nézve állításaival tévedésbe ejtve, pénzbeli előlegek adására és váltók kiállítására bírta reá, továbbá bélyegilleték, becslési és kezesdíjak címek alatt, ily kiadások felmerülését és fedezésüknek szükségességét állítva, a sértetteket újabban is elámítva őket további előlegek fizetésére, illetve váltók adására bírta, holott oly költségei, melyeknek a sértettektől átvett előlegekből való megtérítésére igényt tarthatott volna, nem voltak, illetve bélyegiiletéket a sértettek ügyében lerónia, becslési költséget viselnie és kezesdíjakat fedeznie nem kellett. Elítélés. (3124/1911.) 41. Babonára hajlamos egyén hiszékenységének ámítással és természetfölötti hatalom színlelésével való kiaknázása, mint csalás eszköze. (Kúria 1914 október 13. 6390. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A kir. táblának másodfokú ítélete ellen a vádlott csatlakozásával a védő jelentett be semmisségi panaszt, a Bp. 385. §-ának l. a) pontja alapján, mert a valónak elfogadott tényállás bűncselekményt nem képez. A panasz alaptalan. A kir. tábla által a valóknak megállapított tényekből a kir. Kúria is azt a következtetést vonla le, hogy a vádlott felhasználva a férjét féltő, alacsony míveltségű sértettnek a babonás műveletek hatékonyságában való hitét, azokkal az ámító állításokkal, hogy V. Pétert a sértetthez visszatéríti, iszákosságából kigyógyítja, illetve, hogy V. Péternek szeretője meghal, tévedésbe ejtette illetve tévedésben tartotta, s ez által annak a 4000 K-t