Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 9. kötet (Budapest, 1916)

82 Büntetőjogi Döntvénytár* reczeni üzletvezetőségével fennálló összeköttetéseire, igérte L Andrásnak az állás megszerzését és az által bírta reá a hiszékeny sértettet a 300 K átadására. Minthogy pedig a vádlott maga beismerte, hogy neki ilyen összeköttetései nem is voltak, hogy tehát nem is volt abban a helyzciben, amelynél fogva a sértett kívánságának teljesítését bármily csekély részben is előmozdíthatta volna, nyilvánvaló, mikép a vádlott a kérdéses hivatkozást csak ürügyül és eszközül használta fel a 300 K-nak ellenszolgáltatás nélkül való megszerzésére, ami neki sikerülvén, a sértettnek az eljárásában rejlő íentjelzett fondorlattal történt tévedésbe ejtése által az említett összeg erejéig kárt okozott, önmagának pedig jogtalan vagyoni hasznot szerzett. A vádlott telte ezekhez képest a Bn. 50. §-ában körülírt csalás összes lényeges ismérveit magában foglalja. * * = Magánalkalmazás szerzésére való ajánlkozás mint csalás eszköze (a0i6/1904. BDtár r. f. V. 22.). Közhivatali állás szerzésére való vállalkozás mint csalás eszköze (5901/19H. BDtár V. 208.). Kinevezés jogát gyakorló közhivatalnok megvesztegelésére való ajánlkozás, mint csalás eszköze (82801912. BDtár VII. 29.j. 40. Hitelszerzésre való vállalkozás pénzért, arra való képesség és készség nélkül: csalás. (Kúria 1914 március 24. 2041. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. indokok: A védő a kir. tábla ítélete ellen a Bp. 385. §-ának l.a) pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be. A panasz alaptalan. Vádlott terhére tényként ugyanis az állapíttatott meg, hogy a sértettnek, akinek körönre volt szüksége és ilyent keresett, ajánlatot tett, hogy részére egy magánféltől személyi hitelre kölcsönt tud szerezni, mire a vádlott 30,000 K kölcsönnek pár hét alatt, való szerzésére meg is állapodott a sértettel és ettől a felmerülő költségekre 230 K előleget kért és kapott, a kölcsönt azonban meg nem szerezte és annak megszerzése végett mit sem tett. E megállapított tények a csalásnak összes ismérveit kimerítik és különösen fenforog a vádiolt terhére a fondorlattal való tévedésbe ejtésnek ismérve is, mert a vádlott a sértettnek tett